Komoly hullámokat vet a bolíviai pancserpuccs

Még a puccsügyekben edzett, 12 millió lakosú Bolíviában is meglepetést tudott okozni a legutóbbi, szerdai hatalomátvételi kísérlet: a főkolompos, Juan José Zúniga tábornok, a hadsereg főparancsnoka – igaz bizonyítékok nélkül – azt állítja, hogy az egész mögött Luis Arce államfő áll, aki így akarta egy kicsit megnövelni a gazdasági és egyéb gondok miatt mélyponton lévő népszerűségét. Bár a dél-amerikai országban a függetlenség 1825-ös kikiáltása óta közel kétszáz puccsot és puccskísérletet hajtottak végre – az 1950-es évektől kezdve Bolívia volt a világelső az ilyen akciók listáján – olyan ugyanis még nem történt, hogy az áldozat lett volna a szervező.

A szerdai események láttán nem lehet egyértelműen kizárni, hogy valami tényleg nem stimmel a hatalomátvételi kísérlettel: a lázadók szemmel láthatóan nem voltak elég szervezettek és nem nagyon tudták, hogyan lépjenek tovább, miután megszállták La Paz legfontosabb terét majd egy harckocsival betörték az elnöki palota kapuját. A puccsisták emellett nem Arce és maradék híveinek elfogásával foglalatoskodtak, hanem azzal, hogy alaposan beterítsék könnygázzal az államfő mellett tüntetőket.

Rendőrök őrködnek a Quemado palota előtt a Plaza Murillo téren La Pazban 2024. június 26-án

AFP / Jorge Bernal

A végkifejlet is furcsa volt: miután egyértelművé vált, hogy a puccsistáknak nincs elég támogatottságuk, Zúniga és Arce az elnöki palotához közeli egyik bevásárlóközpontjában személyesen vitatkoztak egymással, majd Arce visszatért munkahelyére és kinevezett egy új főparancsnokot. Zúniga egyébként eddig egyértelműen az elnök embere volt, az addig szinte ismeretlen tisztet ugyanis Arce nevezte ki 2022-ben. Annak ellenére őt választotta, hogy a különféle iskolákban Zúniga meglehetősen gyengén teljesített, az ellenzék szerint az államfői döntés azt jelentette, Arce többre becsüli a lojalitást, mint a rátermettséget.