A nemes csaló, akit a küldetéstudata tett bűnözővé – a Julian Assange-sztori
11 perc
2024.06.28. 15:55
2024.06.28. 16:05
Julian Assange egész eddigi életében olyan adatokat, információkat akart megszerezni, amiket a nagy cégek, vállalatok, vagy éppen a kormányok alaposan eldugtak az átlagos állampolgár elől. Vagy azért, mert ezek érzékeny, személyes adatoknak minősültek, esetleg azért, mert valami visszaélésre szolgáltattak volna bizonyítékot, vagy pedig azért, mert a nyilvánosságra kerülésük többeket sodort volna életveszélybe. A WikiLeaks alapítójaként a köztudatba berobbant Julian Assange azonban nem minden esetben érzékelte a különbséget ezen kategóriák között.
Mikorra Julian Assange 2006-ban többekkel egyetemben megalapította a WikiLeakset, már vagy másfél évtizede veszedelmes hackerként tartották számon, akinek többször akadt dolga az igazságszolgáltatással, ráadásul hol a vádlottak padján, máskor pedig a törvény oldalán.
Az Ausztráliában született ifjú Julian ugyanis már 16 éves korában képzett hackernek számított és ezt a képességét lelkesen kamatoztatta is. Tetteit már ekkor valamiféle küldetéstudat motiválhatta, ez a választott álnevében, a Mendaxban is tetten érhető, ami egy Horatius ódára (III/XI.) utalt, ahol a splendide mendax kifejezés szerepelt.
Ezt nemes csalónak érdemes fordítani, ugyanis a vers azon része, amelyben előfordul, a danaidákról szól, akiket a görög mitológia szerint apjuk arra utasított, hogy végezzenek a kérőikkel, amit meg is tettek, egyetlen lány kivételével. Hüpermnésztra ugyanis figyelmeztette alvó jövendőbeliét és Horatius a nemes csalót az apja akaratával szembeszálló, de az atyai tiltásnál magasabb rendű erkölcsi jó érdekében cselekvő leányra használta.
Ez a magatartás, amit manapság etikus hackernek nevezünk, a kezdetektől részét képezte Julian Assange morális felfogásának. Ennek megfelelően a különböző informatikai rendszerek feltörésekor többnyire ügyelt arra, hogy ne okozzon kárt sem a szerverekben, sem az adatokban és az általa így megszerzett információkat mindig közzétette.
Némi ausztráliai működést követően hamarosan az Egyesült Államok kormánya vált Assange és hackertársai legfőbb céltáblájává. Assange-nak állítólag köze volt a NASA szervereinek 1989-es megfertőzéséhez is, bár ezt a hatóságok sosem tudták bebizonyítani, ugyanakkor maga a WikiLeaks-alapító a későbbiekben is többször utalt rá, hogy benne volt a melbourne-i hackerszcénának tulajdonított inkább játékos, mint kártékony támadásban.