Eddig is tudtuk, most a kormány is beismerte, hogy semmi értelme nem volt a kötelező akciózásnak
Másfél évnyi árstop és egyévnyi – most véget érő – kötelező akciózás után a kormány ráhagyja az árazási döntéseket az élelmiszerláncokra. Hamarosan kiderül, jól járnak-e ezzel a vásárlók. Ám ezt nem a kormány Árfigyelő portáljáról lehet majd leolvasni, az igazából ezután is csak a boltoknak lesz hasznos, mert ott könnyebben szemmel tudják tartani egymás árait.
A kormány július 1-ével megszünteti az egymilliárd forint fölötti árbevételű boltokra vonatkozó kötelező akciózást – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az intézkedést tulajdonképpen nem kivezetik, hanem hagyják kifutni: legutóbb 2023 novemberében hosszabbították meg, idén június végéig, ha a kormány meg akarta volna tartani, újra meg kellett volna hosszabbítani.
Az inflációt éppenséggel aligha mérsékelte nagyon
A kötelező akciózást a kormány 2023 nyarán vezette be az élelmiszerárstop kivezetésével párhuzamosan. Az intézkedést hamarosan kibővítették, immár 20 termékcsoport esetében kellett legalább egy terméket a megelőző 30 napi átlagárhoz viszonyítva 15 százalékos diszkonttal kínálni. Az exárstopos 8 termékfajta közül a boltoknak minden héten hatot beszerzési áron, kettőt a beszerzési árnál 15 százalékkal olcsóbban kellett értékesíteniük.
A szaktárca a kötelező akciózás kivezetését azzal indokolta, hogy az intézkedés „hatékony és eredményes volt, az online Árfigyelővel együttesen érdemben járult hozzá, hogy a kormány először letörje és egy számjegyűre csökkentse az inflációt, majd azt alacsony, 4 százalék körüli szintre szorítsa vissza”.
Zárójelben jegyezzük meg: nem is olyan rég a kormányzati sikerpropaganda még „sárba tiport, összeomlott stb.” inflációról beszélt – most, hogy az infláció újra gyorsul, a propaganda is visszafogottabb hangnembe kapcsolt.