Rejtett aknák robbanhatnak az átláthatatlan kínai–magyar gazdasági kapcsolatokban

Az Európai Unió a kiszámíthatóság és a kölcsönösség jegyében akarja újraszabályozni gazdasági kapcsolatait az ázsiai országgal. Eközben Magyarországon a Belgrád–Budapest vasútvonal hitelszerződése például titkos, az idei költségvetési törvény pedig ezt a kiadást nem nevesíti.

Hosszú távon fenntarthatatlan a 400 milliárd eurós hiány az Európai Unió és Kína közti külkereskedelmi forgalomban – fakadtak ki tavaly a 2022-es, rekordméretű deficitet kommentálva az uniós vezetők. A kapcsolatokat nem akarjuk visszaszorítani, de a kockázatokat mérsékelni kell – tették hozzá. Fellépésük annyiban nem volt haszontalan, hogy 2023-ban szerényebb, 291 milliárd eurós deficit jött össze.

Hosszú távon aligha tartható fenn a 8 milliárd euró körüli deficit a kínai–magyar termékforgalomban – hozhatták volna szóba a magyar kormány vezetői Hszi Csin-ping látogatása során, ők azonban mélyen hallgattak a forgalom kiegyensúlyozatlanságáról. Pedig az egy évtizede még 4 milliárd euró körüli magyar import mára a két és félszeresére nőtt, miközben az export 2 milliárd körül ingadozik, ehhez pedig a magyar cseresznye és a szarvasmarha-szaporítóanyag kivitele – amiben most állapodtak meg – aligha ad érdemi pluszt.