Tudhatja a mesterséges intelligencia, mi lesz a következő betegségünk? És elhiggyük neki?

„A kutatási projekt számára rendelkezésre álló egészségügyi adatokkal a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában (SE EMK) kialakított kutatószobában dolgozunk. Itt nincs internetkapcsolat, nem vihetünk be se notebookot, se telefont, és több biztonsági kamera is működik” – kezdi Benczúr András, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) szakmai vezetője.

A MILAB egyike azoknak a szakmai műhelyeknek, ahol jelenleg intenzív kutatások folynak például azzal kapcsolatban, hogy mire lehet használni a mesterséges intelligenciát (MI) az egészségügyben.

A MILAB csapata megkapta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elmúlt 12 évének adatait – természetesen anonimizált formában. A fent említett biztonsági feltételekre pedig azért van szükség, mert ezek nagyon érzékeny adatok, amelyeket kiemelt óvatossággal kell kezelni, hiszen benne van például az, hogy az állami egészségügyben az elmúlt 12 évben a pácienseknek milyen gyógyszert vagy kezelést írtak fel az orvosok. A szakemberek ezt az adathalmazt „nemzeti egészségügyi adatvagyonnak” is nevezik, mert egészségmegőrzési, szűrési, hatékony kezeléskeresési szempontból rendkívül értékes.

„A megkapott adatok alapján próbáljuk előrejelezni az egyes betegségeket és azok súlyosságát” – foglalja össze egyszerűen Benczúr az ősszel indult projekt lényegét. „A leggyakoribb betegségeknél azt vizsgáljuk, hogy a kórelőzményből milyen előrejelzést lehet adni, találunk-e olyan, nem teljesen nyilvánvaló összefüggéseket, amelyek alapján egy daganatot vagy cukorbetegséget előre lehet jelezni” – fejti ki a szakember. Ezenkívül gyógyszerhatékonyságot is vizsgálnak, például a cukorbetegeknél megnézik, hogy a felírt készítmények közül melyik hosszabbította meg leginkább a páciensek életét. „Egyik legfontosabb célunk az öregedés folyamatának kutatása, megértése, mivel a legtöbb betegség az előrehaladott öregedés következménye, ebből a szempontból is nagyon értékes a NEAK-adatbázis” – magyarázza Benczúr.

Kutatható adatok ebben a projektben egyelőre csak 2021 év végével bezárólag állnak rendelkezésre, de a szakemberek szeretnének későbbi dokumentumokat is megkapni. „Nagyon kíváncsiak vagyunk az elmúlt két év adataira, mert azok alapján Covid-hatásokat lehetne vizsgálni” – mondja Benczúr.