Papp Réka Kinga: A kormányzati családpolitika valójában gyűlöli a gyerekeket

[Gyereknapra szántam volna ezt az írást, de aztán nem volt kire rásózni a gyerekeket, hogy időben megírjam.]

Vattacukor, vurstli, fröccsöntött játékok: ahogy a nőnap és az anyák napja, a gyereknap is kommersz balsorsra jutott Magyarországon. Leginkább csak ürügyként szolgál ugyanazokhoz a gyerekprogramokhoz, amelyek a nyár összes többi hétvégéjén is futnak. A gyerekesek jó része rászorul ezekre, ha szeretne egy kis időre visszább lépni a napi 24 órás szolgáltató és szórakoztató kisiparos szerepköréből.

És igaz ugyan, hogy a gyerekek természetüknél fogva sok energiát igényelnek, azért az nem természeti törvény, hogy a szülőt, gondviselőt a végkimerülésig magára hagyják a felelősséggel. A mai magyar társadalomban, minden családpárti lózunggal ellentétben, rendkívül kevés valós támogatást kapnak a gyermekeket nevelők. Valójában a vakszerencsére bízzuk, hogy egy-egy gyerek milyen lehetőségekhez jut. A vakszerencse pedig igen gonosz mostoha.