Hamvay Péter: Magyar Péter nem messiás, hanem influenszer

Az ellenzéki pártok azt a következtetést vonták le a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett 2022-es kudarcukból, hogy Orbánt lehetetlen jobbról megverni. A valóság azonban ennek épp az ellenkezője. A magyar társadalom politikai értékek szempontjából, az ezredforduló óta különösen, inkább jobboldali.

Nem igazán érdeklik a kisebbségi jogok, a mélyszegénység, a menekültek, a woke, az újbaloldal, a me too, a gender, az újmódi liberalizmus. 

Paternalista rendszerekben eltöltött évszázadainak tapasztalatai kevésbé tanították szolidaritásra és önállóságra, mint a kereskedő, hajózó, gyarmatosító nyugat-, észak- és dél-európaiakat. Még a kilencvenes években is rendre a konzervatív utat választotta. 1990-ben a sokkterápiát ígérő SZDSZ helyett „a nyugodt erőt”, az MDF-et. 1994-ben a baloldali MSZP is azzal került hatalomra, hogy biztonsági játékot kínált.

A Fidesz eddigi ellenzéke ennek ellenére az elmúlt 14 évben – az egykori liberális értelmiségi holdudvar és a média nyomására – mégis kizárólag a liberális értékeknek akart megfelelni. Úgy érezte, minél határozottabban, sőt túlzóan kiáll ezek mellett, annál inkább elnyeri az elitjétől a hitelesítő pecsétet. A kalkuláció az volt, minél inkább szemben áll a Fidesszel, annál sikeresebb kihívója lehet annak. Ez a hozzáállás aztán a kemény magon túli szavazókat inkább elidegenítette, a jobboldaliak számára pedig egyenesen vörös vonalat jelentett.