Kétszáz éves a palesztin nemzettudat, az iszlám fundamentalizmus hozott nagy változást

Régóta vita tárgya, honnan ered a Palesztina elnevezés, amely először az i. e. V. században alkotó Hérodotosz Történelem című munkájában jelent meg. A görög történetíró Szíria egyik részeként így jelölte az Egyiptom és Fönícia közötti területet, amelybe a tengerpart, vagyis az ószövetségi Filisztia mellett a júdeai hegyeket és a Jordán völgyét is beleértette. Palesztina etimológiai eredete tehát Filisztiára vezethető vissza, a filiszteusok pedig az i. e. XIII. században az Égei-tenger felől betörő tengeri népek egyikét alkották, amely a Földközi-tenger keleti partvidékén városokat alapított.

Történészek ma általában úgy vélik, a filiszteus az óegyiptomi peleszet megfelelője, amely öt hieroglif szövegben is felbukkan: közülük a legkorábbi a thébai Medinet Habu-templomban található, ahol az Egyiptom ellen III. Ramszesz fáraó idején – i. e. 1150 körül – harcoló népek között szerepel. A filiszteusokról a héber Biblia több helyen is ír, de az i. e. V. századtól eltűntek a történelem lapjairól, valószínű, hogy – mint oly sok ókori nép – elvesztették az identitásukat, és felolvadtak a kánaánita népek olvasztótégelyében.