Semmi jót nem remél és ígér a kormány a konvergenciaprogramban, a várható megszorításokról pedig hallgat
Szerényebb növekedést, nagyobb hiányt és lassabban csökkenő adósságot vetít elő középtávra a friss konvergenciaprogram, amely eltitkolja, milyen deficitcsökkentő intézkedésekre készül a kormány a választások után.
Access denied, azaz hozzáférés megtagadva. Ez a felirat fogadja május 1-je után az érdeklődőt, aki az idén is bele szeretne pillantani az uniós tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjaiba, hogy kiderítse, melyik kormány milyen gazdasági pályát vizionál, milyen reformokat tervez. A hivatalos indoklás szerint április 30-ával megszűnt a nemzeti kormányok kötelezettsége, hogy ezt publikálják, a bizottsági honlap pedig azért lakatolta le a napokban benyújtott dokumentumokat – a korábbiak még hozzáférhetőek –, nehogy azt a hatást keltse, hogy a közzététel érdekében nyomást gyakorol rájuk.
Mivel a magyar kormány immár bő egy évtizede kizárólag propagandaszólamokban kommunikál, az évről évre frissítendő konvergenciaprogram számított az egyetlen komolyan veendő gazdasági kitekintésnek. A Pénzügyminisztérium dicséretes módon bemutatta az idei változatot is, amelybe azonban szintén beszivárogtak olyan szólamok, mint a „szankciós infláció”, a Brüsszelnek tett szemrehányások sora az uniós források blokkolása miatt vagy a külső környezet egyoldalú kárhoztatása a magyar gazdaság tavalyi, uniós összehasonlításban siralmas teljesítményéért.