A bőnyi iskolai késelés is jelzi, hogy az elhanyagolt gyermekvédelmi rendszer nem segít megelőzni az agressziót
Gyermekeket sodort tragédiába egy családon belüli bántalmazás, amelyet az arra hivatott állami intézmények nem kezeltek. Bár a késelő bőnyi diáklány tettét más is motiválhatta, világos, hogy maga is agresszív környezetben nőtt fel. Martini Noémi szakértőkkel vonta le a tragédia tanulságait.
Ez nem bőnyi, hanem rendszerszintű probléma – kommentálta lapunknak egy helybéli azt a múlt heti esetet, amikor hátulról szívtájékon szúrta az előtte ülő osztálytársát egy 12 éves, hatodikos kislány a Győr melletti falu általános iskolájában. A megszúrt gyermeket mentőhelikopterrel szállították a győri kórházba, ahol megműtötték, és stabilizálták az állapotát.
A támadó lányt a rendőrség elfogta, gyanúsítottként hallgatta ki, életkorára tekintettel javítóintézetbe küldik. Rendszerhibáról árulkodik az is, hogy az állami fenntartású iskola igazgatója még a helyi polgármestert sem hívta vissza, tájékoztatást nem kaptak. A tankerület lapunkkal is csak azt közölte, hogy protokollt dolgoznak ki, és folyamatosan segítik a traumán áteső diákokat és pedagógusokat. „Olyan ez, mint egy rossz házasság, senki nem beszél egymással” – mondja forrásunk. Az általános iskola „állam az államban”; a HVG is csupán annyit tudott meg a helyi gyermekjóléti központ intézményvezetőjétől, hogy a problémás családban „otthon már nincs gyerek”. Helyi források úgy tudják, érkezett két pszichológus az iskolába, ám félő, hogy az igazán fontos feladatot, a kislány családi hátterének feltárását nem végzik el. Pedig lenne mit vizsgálni.