Pocsék képet fest az OECD egészségügyi jelentése Magyarországról: a legfontosabb mutatókban a sor végén kullog az ország, legyen szó az egészségügy finanszírozottságáról, az egy főre jutó orvosok számáról, illetve életkoráról, a várható élettartamról vagy éppen a prevenciós szűrésekre eljáró lakosság arányáról. Önmagában a tanulmányt olvasva is látszik tehát az egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.
Libanont egykor a Közel-Kelet Svájcának, Bejrútot Levante Párizsának nevezték. Ma megint háború dúl a története legsúlyosabb gazdasági-politikai válságába jutott országban.
Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója védelmébe vette, hogy Magyarország továbbra is vásárol Oroszországtól olajat és földgázt. A grúziai választások eredményével foglalkozik a Bloomberg, a Die Welt és a FAZ. A Washington Postban közölt cikkében Max Boot megkongatja a vészharangot, szerinte az Irán ellen intézett izraeli támadás után háború fenyeget a Közel-Keleten. A Guardian vezércikke Kamala Harris mellett kampányol. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Yuval Noah Harrari a Financial Timesban arról ír, hogy jelenleg nem a Nagy Robotlázadástól kell tartani, hanem a digitális bürokratáktól.
Kettős ügynöknek nevezte éles kritikájában a Spiegel egyik újságírója a magyar miniszterelnököt.
A Hungary Airlines eddig is részt vett a Kína és Magyarország közötti légi áruforgalom szervezésében,