A kormány a Demeter-modell alapján esik neki újra a volt akadémiai kutatóhálózat központosításának

A közgyűjtemények Demeter Szilárd jogara alatti összevonása csak az első lépése a kulturális és tudományos élet központosításának. A következő az Akadémia egykori kutatóhálózatának ismételt átalakítása lesz.

„Csák János a kutatási hálózat modelljét vette alapul és építette össze az én forgatókönyveimmel” – szólta el magát Demeter Szilárd, amikor új domíniumának létrejöttét, a hat, korábban önálló múzeumi intézményt magába olvasztó Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ születését magyarázta.

Információink szerint egyik ötlet sem Csák fejéből pattant ki, inkább arról van szó, hogy két erős ember, az eddig is számos ingatlant és intézményt megszerző Demeter, valamint az egykori akadémiai intézetek, mai nevükön Hun-Ren kutatóhálózat élén álló Gulyás Balázs centralizáló tervei mögé állt be a miniszter.

A tíz hónapja az intézethálózat élén álló neurobiológus keveset oszt meg terveiből a nyilvánossággal, de még az alá tartozó 3500 kutatóval, illetve a 11 kutatóközpont és öt önálló intézet igazgatójával sem igazán bőbeszédű. A vezetőket például nem hívta össze, amikor ezt kérték tőle, és az sem erősíti a bizalmat, hogy egész kutatói munkásságát külföldön töltötte. „Ugyan nagyon hasznos a nemzetközi tapasztalat, de a magyar tudományos élet működésének ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon” – mondja egyik forrásunk.

Az is aggodalomra ad okot, hogy eddigi rövid regnálása alatt Gulyás már a harmadik gazdasági vezetőt fogyasztja.

Az pedig egyenesen nevetség tárgya, hogy az MTA-tól einstandolt intézethálózatot kevesebb mint egy év alatt másodjára nevezi át. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat először a Magyar Kutatási Hálózat elnevezést kapta, majd jött januártól a Hun-Ren (a kiírva nem használt Hungarian Research Network rövidítése), ami a kutatóintézet-hálózat itthon is használatos hivatalos megjelölése.