Kemény harc megy a Velencei-tó környéki települések között a vízért
Egy alig kétezer lakosú falu érdekeit nyomnák el a velencei-tavi települések, hogy gazdasági szempontjaik érvényesüljenek.
Szokatlan keménységgel fogalmazták meg a kormánnyal és az állami szervekkel szembeni elvárásaikat a Velencei-tó menti települések polgármesterei.
Egyenesen a sztálini–hruscsovi módszerhez hasonlították a mostani folyamatokat, mondván: nem szeretnének „a szovjetek által kiszárított Aral-tó sorsára jutni”.
Habár Velence kivételével Gárdony, Pákozd és Sukoró polgármestere is fideszes, mégis fejére olvasták párttársuknak, a választókerület országgyűlési képviselőjének, hogy „a vízgyűjtőn lévő vízfolyások, tározók felújítására az elmúlt évtizedekben alig jutott forrás”.
Épp csak azt nem tették hozzá, hogy az ugyanehhez a választókerülethez tartozó Felcsút ugyanebben az időszakban tízmilliárdokat kapott a fejlesztéseihez.
Helyette inkább másban találták meg a bűnbakot: a vizüket és biztonságukat féltő pátkaiakat gyakorlatilag másodrendű állampolgároknak minősítették.