Nem a csok plusz és a lakáspolitika lesz az, amivel a kormány megállítja a népességfogyást
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele.
Az Orbán-kormány elsősorban a tehetősebb családok barátja, ha a politikai érdeke úgy kívánja, és ha éppen akad pénz az állami költségvetésben. Utóbbi most nincs, és a következő években sem lesz, ennek megfelelően a kabinet – a Pénzügyminisztérium decemberi prognózisa szerint – drasztikusan visszavágja a lakástámogatásokat: a 2022-ben 635 milliárdos összeg 2024-ben 182 milliárd forintra olvad, és még 2027-ben sem lesz sokkal 200 milliárd forint fölött.
A támogatások zászlóshajóprogramja, a csok (családok otthonteremtési kedvezménye) a múlt év végén megszűnt. Az új csok csak a nevében plusz, valójában jó nagy mínusz, hiszen a maximum 50 millió forintos kedvezményes (legfeljebb 3 százalékos kamatú) hitel felvételéhez mindenképpen új gyereket kell vállalni. A csok plusz direkt támogatást nem tartalmaz, csak a gyerek(ek) érkezésekor elengedett 10 millió forint tartozás formájában.
Persze jól hangzik, hogy miután a 11 millió forintos babaváró hitel immár teljesen beszámítható önerőnek, a családalapítás előtt álló fiatalok önerő nélkül is 61 millió forintot kapnak. Ám mivel hitelekről van szó, amelyeket törleszteni kell, ehhez a becsült megélhetési költségek fedezete felett alsó hangon nettó 600 ezer forint havi jövedelmet kell felmutatnia a fiatal házaspárnak.