A bérnővérek száműzése is jelzi, hogy folytatódik a magyar állami egészségügy leépülése
A bérnővérek hirtelen elküldése a kórházakból biztosan nem javít a helyzeten, segíti viszont a megcélzott kapacitáscsökkentést és a kórház-centralizációt.
Nem hirtelen jött ötlet a kórházakban dolgozó bérnővérek nagy port kavart január elsejei száműzése. Csaknem három éve jelent meg a kormányrendelet, amellyel kihúzták volna a szőnyeget a munkaerő-közvetítő cégek lába alól. A mindent államosítani és centralizálni akaró kormányzat igyekszik minden orvost és szakdolgozót az egészségügyi szolgálati jogviszony karámjába terelni.
A 2021-es „veszélyhelyzeti” rendelet azonban csupán írott szándék maradt, mivel szükséges esetben az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője felmentést adhatott a végrehajtása alól – és adott is, tekintettel a munkaerőhiányra. Annál is inkább, mert nemcsak ápolókat, hanem orvosokat – főként a hiányszakmákban – is közvetítenek e cégek. A doktorok egyébként továbbra is kivételnek számítanak, csak január elseje óta „közreműködőnek” kell nevezni a kölcsönzötteket is.
Észszerű feltételezés lenne, hogy háromévi hezitálás után az egészségügyért felelős államtitkár számokkal, netán – ahogy az egy letűnt korszakban szokás volt – hatáselemzéssel támasztja alá, kiket és hogyan érint a bérnővéri státusz megszüntetése. Ehelyett Takács Péter államtitkár egyszerűen gaz, profithajhász kapitalistának nevezte az egészségügyben tevékenykedő munkaerő-közvetítő cégeket. A cégnyilvántartás szerint az egyik legnagyobb ilyen vállalkozás, a Pallawall-Help Kft. 2022-ben 20 százalékos árbevétel-arányos eredményt könyvelt el, a vele azonos tulajdonosi hátterű Gyupanurse Kft. pedig 30 százalék felettit.