Sinka József, az utolsó magyar textilgyáros: „Nem találni kötőnőt, kötőmestert, gépmestert vagy kelmefestőt”

HVG: Az EU célja a pazarlás csökkentése. Ha a ruhákat könnyebben lehet majd javítani vagy újrafeldolgozni, kevesebb textilre lesz szükség. Ez nem rossz egy textilgyárosnak?

Sinka József: Nem tartom rossznak ezeket az intézkedéseket. Előremutató, hogy elindul egy tudatos újrahasznosítás külön üzemekben, ahol a használt ruhákat begyűjtik és újrafeldolgozzák. Olaszországban a hulladék ruhanemű harmadát már ma is hasznosítják rongyok és párnák formájában, és csupán a 3 százalékát semmisítik meg válogatás nélkül. A legnagyobb részükből – mechanikai és kémiai módszerek kombinációjával – elkülönítik a különböző szálakat, és azokból újból nyersanyagot állítanak elő. Igaz, ezzel a szigorral Európa sziget lesz, a világ sok más részén az emberek csak most kezdenek el fogyasztani.

Sinka József magyaráz

Fazekas István

HVG: A szigorítás hogyan hat az iparágra?

S. J.: Valószínűleg megnehezíti és drágítja az unión belüli gyártást. Az európai textilipar már most sem versenyképes a törökkel vagy a távol-keletivel. Azokban az országokban ugyanis sokkal lazább a követelményrendszer, szinte nincsenek a dolgozókat vagy a környezetet védő szabályok. Meglepő viszont, hogy a Kínából származó áruk rendelkeznek oeko-tex minősítéssel, és ha valóban megfelelnek a kritériumoknak, akkor nem tudom, mi lesz az, ami ilyen nehéz pályán versenyképessé teszi az európai textilipart. Ehhez a minősítéshez ugyanis bizonyítani kell, hogy a felhasznált alapanyagok, az alapkelmék, a színezék, a festékek és a vegyszerek nem tartalmaznak veszélyes szereket. És bár történt már olyan, hogy visszavontak gyerekruhákat, mert olyasmit tartalmaztak, amit nem lett volna szabad, nem tudom, hogyan lehet mégis ekkora bizalom a távol-keleti áruk iránt.

Indul az uniós harc a fast fashion ellen, hogy ne fulladjunk bele a textilszemétbe

Az Európai Parlament is kialakította az álláspontját a ruhaipari fast fashion üzleti modell visszaszorítása, lehetőség szerint megállítása érdekében. Mindez része az uniós zöld stratégiának, a jelenség azonban világszerte okoz egyre nagyobb környezeti problémát.

HVG: Mi győzhetné meg a vásárlót, hogy Európában készült termékeket vásároljon, ha az drágább?