A külső körülményekre fogják, hogy miért csúszik újabb éveket a debreceni vakcinagyár megépítése
Legkorábban 2025-ben indulhat a nemzeti oltóanyaggyár próbaüzeme Debrecenben, de nem egészen azé, amelynek startját a miniszterelnök 2022 végére ígérte.
A tervezett 20 milliárd forint helyett 17 milliárd forinttal támogatta tavaly a költségvetés a debreceni oltóanyaggyár létesítését, az összeget a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványnak utalták, közfeladat-finanszírozási szerződés keretében – derül ki a zárszámadási törvényjavaslatból. Vagyis nem az oltóanyaggyárhoz, hanem az egyetem vagyonát birtokló alapítványhoz érkezett a pénz.
Mint Debrecentől Jeruzsálem
Az idei költségvetésben többszöri módosítás után 8,6 milliárd forintos előirányzat szerepel erre a célra a Gazdaságfejlesztési Minisztérium keretében, holott az eredeti előterjesztés 18,6 milliárdot tartalmazott, akkor még az Ipari és Technológiai Minisztériumnak delegálva a feladatot. Csakhogy a tárca időközben megszűnt.
Tavaly őszi helyzetkép:
Csak a gödör és pár munkagép nem titkos a decemberre ígért Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.