Az egykori Renoir-nagyhatalom Magyarországra emlékeztet a Szépművészeti kiállítása
Egy Renoir-múzeumot kitett volna a francia művésznek az a csaknem húsz festménye és jó néhány akvarellje, amely egykor magyar magángyűjteményekben volt. Ezekből mára csak egyetlenegy maradt. A Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállítása alkalmat adott arra, hogy utánajárjunk, mi lett a többi kép sorsa.
A minap nyílt Renoir-kiállításon a húsz kölcsönadó intézménynek köszönhetően rajzok, grafikák, szobrok mellett mintegy negyven festmény – köztük olyan fő művek, mint például A hinta és a Vidéki tánc – ad áttekintést a francia művész életművéről.
Ehhez magyar közgyűjtemény csak két olajképpel járulhat hozzá. Pedig egy kisebb Renoir-múzeum is kitelt volna abból a 19 festményből és néhány rajzból, akvarellből, amelyeket egykor magyar magángyűjtemények őriztek a művésztől. Köztük voltak a ma a philadelphiai Barnes Foundation emblematikus műtárgyai, Az Henriot család és A zeneiskola kijárata – derül ki Kovács Anna Zsófia tanulmányából, amely Pierre-Auguste Renoir – A festő és modelljei című kiállítás katalógusában olvasható. Mindezekből csupán egyetlen darab maradt az országhatáron belül, méghozzá a Herzog-gyűjteményből származó Leány mellképe.
A január 7-éig látogatható kiállítás kapcsán próbáltak az egykor magyar tulajdonban lévők közül néhány képet elhozni, de csak egyet, a Bál a Moulin de la Galette-ben című festmény vázlatát sikerült, ami Nemes Marcell kollekciójában volt egykor.