1500 milliárd forintnyi beruházás, balhék és balesetek – ez volt a magyar akkuipar 2023-ban
Rengeteg ígéret, amelyeket helyben egyre durvább ellenérzések fogadnak – így foglalható össze, hogy mi történt a magyarországi akkumulátoriparban idén. Hatalmas gyárak érkeznek, de egyelőre nem tisztázott, ki fog ezekben dolgozni, sem az, hogy ki fogja feldolgozni a hulladékukat.
Soha nem volt még ennyire izgalmas a 21. században Magyarországon élni, hiszen bárhol és bármikor előtűnhet a semmiből Szijjártó Péter, hogy bejelentsen egy akkuipari beruházást.
Idén nem volt olyan hónap, ami ne tartogatott volna valami meglepetést az akkumulátorok szempontjából. A meglepetés pedig nem csak a semmiből előtűnő Szijjártó Péterre vonatkozik, hanem egy-egy balesetre, botrányba fulladt közmeghallgatásra.
Éves összefoglalónkban az idei eseményeket három kategóriára bontottuk. Megmutatjuk a legfontosabb bejelentéseket, amelyek várhatóan jelentősen meghatározzák az országot a következő húsz-harminc évben. Összegezzük, milyen botrányok, balhék, politikai akciók övezték a már Magyarországon működő gyárak és feldolgozók tevékenységét és bemutatjuk azt is, milyen balesetek történtek a már működő gyárakban, vagy az éppen épülők körül.
Bejelentések és fogadtatásuk
Szijjártó Péter idén már szeptember közepére lerepülte a Föld-Hold távolságot, a repkedés első akkuipari eredményét idén pedig február elején szállította, amikor bejelentette a japán Nippon Paper Industries vegyipari üzletágának érkezését. A 15 milliárd forintos beruházás Vácrátóton épül, az állam 2,3 milliárd forinttal segít be, a Nippon pedig akkualkatrészeket fog gyártani más akkugyárakba. A külügyminiszter kommunikációjában ekkor bukkant fel először hangsúlyosan, hogy „más országok érdekeit szolgálják, akik az elektromos akkumulátorgyárak magyarországi telepítése ellen hergelnek”.
A Nippon érkezése azonban eltörpül azon óriások között, amelyek idén beruházóként megjelentek Magyarországon.