A legizgalmasabb budapesti fura szerzetek: Podmaniczky bárótól a fekete honvédig

• A legmeghatározóbb

Budapest történetének egyik legmeghatározóbb szereplője volt Podmaniczky Frigyes báró, aki több mint 30 évig vezette a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, így jóformán mindenhez köze volt, ami 1873 és 1905 között épült Budapesten, beleértve három dunai hidat, a körutakat és az Andrássy utat is. A zsíros „közbeszerzési” üzletek elkerülték, Podmaniczky báró éppúgy egy egyszobás kis bérelt lakásba tért haza az első, mint az utolsó munkanapja végén. És mit szeretett a fővároson kívül szenvedélyesen? A nőket! Izgalmas élete a cikkben:

Budapesti fura szerzetek: Podmaniczky Frigyes, a Kockás Báró, aki feltette Európa térképére a magyar fővárost

A XIX. század második felében aligha lehetett úgy főúri társaságot találni Budapesten, hogy abban egy idő után ne tűnt volna fel hórihorgas termetével, császárszakállával, a lehetetlen és egyben jellegzetes pepita öltözékében Podmaniczky Frigyes báró, aki két dolgot szeretett rajongva egész életében: a nőket és a fővárost.

• A bátor

Vajon mit kapna ma egy múzeumvezető, aki a következő választ küldené a hivatalnak?

Tekintetes kultúrmérnöki hivatal Pécsett.

Tegnapi póstával érkezett 1090/1903 18. hivatalos átiratukra, melyben azt kérdik, hogy a nagybereki község határában lelt régi sarkantyúval mi történjék? hivatalos tisztelettel azt válaszolom, hogy basszák meg az urak a sarkantyújukat, mert 35 Reaumur hőségben ilyen szarságokkal nem foglalkozhatunk.

Budapest 1903 aug. 18.

Teljes tisztelettel

lófasz a seggükbe

Dr. Réthy László m. n. muz. Érem és régiségosztályi igazg.-helyettes.

És hogy ki ez az ember? Olvassák el itt:

Budapesti fura szerzetek: dr. Réthy László muzeológus, a lóf*szok felkent költője

A századfordulós akadémiai elit tagja volt, nemzetközi szinten is jegyzett, nagy tekintélyű tudós, akinek álnéven írt, nyomdafestéket nem tűrő és ezért hivatalosan kiadatlan pornográf, máskor csak viccesen obszcén verseit generációkon keresztül adták kézről kézre a főváros egyetemistái. Így vált Réthy László, pontosabban Lőwy Árpád a budapesti, szájhagyomány útján terjedő diákirodalom meghatározó költőjévé.

A versei 18+-osak, abból szintén a cikkben találnak ízelítőt.

• A nagypályás

Igazán izgalmas szereplő volt Thaisz Elek, aki rendőrkapitányként védelmi pénzt szedett a bordélyoktól. A cikkünkből kiderül, nagyon is sok köze volt ehhez a világhoz, és az is, az uralkodó miért nézte el a stiklijeit. A végén egészen triviális ügybe bukott bele. Szerepénél fogva több más fura szerzetünk életében felbukkant.

Budapesti fura szerzetek: Thaisz Elek, a bűnöző rendőrkapitány, aki végül az Operaház megnyitásába bukott bele

Részt vett több Habsburg-ellenes összeesküvésben, a szabadságharc után börtönbüntetést is szenvedett, Kossuth mégis meg volt győződve róla, hogy az osztrákok besúgója volt. Thaisz Elek neve rendőrkapitányként összeforrt a Budapestet a korszakban keresztül kasul behálózó korrupcióval, a főkapitányság prostitúcióval foglalkozó ügyosztályát jóformán arra tartotta, hogy védelmi pénzt szedjen a bordélyoktól, de tehette, mivel a koronázás alkalmával megmentette Ferenc Józsefet a megszégyenüléstől és ezért sokáig érinthetetlennek bizonyult.

• A nagyravágyó

Hosszú és nem mindennapi utat tett meg Sértő Kálmán költő, akinek a családja nyomorban élt, ő pedig mindössze öt elemit végzett. 13 éves korától kezdve napszámba járt, viszont kilencévesen már verselt, és az alkohollal is megismerkedett. 17 évesen bevonult katonának, majd példaképével, Petőfi Sándorral azonosulva pár paksaméta vers kíséretében gyalog vágott neki Baranyából a fővárosba vezető útnak 1932-ben. Versei több kézben megfordultak, majd a nagy mecénás, Hatvany Lajos báró a Nemzeti Radikális Párt vezérének hetilapjához, a Szabadsághoz ajánlotta be. Őstehetségként ünnepelték, ma mégsem igazán ismert a neve. Hol és hogyan siklott ki pályája? Mekkora formátumú költő volt? Cikkünkből kiderül ez is.

A fiatalon meghalt Sértő Kálmán sírkövén mindenesetre az szerepel, hogy "a magyar nép és a magyar föld költője".

Budapesti fura szerzetek: Sértő Kálmán, a magyar Villon, aki a nyilasok háziköltőjeként végezte

A népi mozgalom ígéretes parasztpoétát látott benne, támogatói között ott volt Féja Géza, Illyés Gyula, de az urbánus mecénás Hatvany báró is pártfogolta, ám ünnepelt költő csak a nyilasok között lehetett. Sértő Kálmán meg leginkább dicsőségre vágyott, ami azonban kérészéletűnek bizonyult, a politikai eltévelyedéséért pedig száműzték a magyar irodalmi panteonból.

• Aki beszólt Ady Endrének

Rövid ideig tündökölt Bakti Gyula, a rikkancskirály: saját versekkel próbálkozott, és az egyik első magyar filmben is feltűnt. Az 1912-ben forgatott Gazdag ember kabátjában rikkancsot alakítva Fedák Sári és Újházi Ede mellett parádézott. A reménytelen szerelem lett a veszte? Felemelkedése és bukása történetét elolvashatják ebben a cikkben. Amikor bevonulása előtt az orvos megkérdezte, van-e panasza, szomorúan azt felelte, „sóher vagyok, apám.”

Budapesti fura szerzetek: Bakti Gyula, az elzüllött rikkancskirály

Ady Endre is szívesen látta az asztalánál, bár gyakran mulatott rajta, bejáratos volt a századfordulós budapesti íróelit köreibe, kiadták a verseit, sőt az újságok is közölték azokat, majd menthetetlenül elzüllött. Az egykori rikkancskirály egy saját verseit akadozó nyelvvel gajdoló részeg éjjeli kísértetté vált.

• A milliókat síboló "jótét lélek"

Jól átvert mindenkit Feinsilber Róbert, az ételosztó prédikátor, aki az első világháború alatt ingatlanügyeivel került a hírekbe, akinek a karrierje 1917-ben indult be igazán. Ekkor a rendőrség segítségével megalakította az „életuntak védőirodáját”, ahol az öngyilkosságot fontolgatókat igyekezett eltéríteni szándékuktól. Róbert bácsi brandje pár évvel később született meg, mikor elkezdte működtetni híres ingyenkonyháit. Idővel kiderült, hogy majdhogynem moslékot osztott a szegényeknek, a támogatásokból pedig milliókat síbolt el. De mi lett a veszte, és hogyan úszta meg? És honnan ered a mondás, hogy „nem vagyok én Róbert bácsi?”

Budapesti fura szerzetek: Róbert bácsi, akit a főváros jótevőjének tartottak, de mindenkit átvert

A '20-as évek Budapestjén mindennapos látvány volt az ingyenkonyháján élelmet osztó, a sorban a politizálást nem tűrő, de amúgy víg kedélyű öreg, a maga oroszos kucsmájában és testes termetével. Szegények gyámolítójának tartották, kilenc helyen is működtetett ingyenes népkonyhát a főváros éhezőinek, még a kormányzóné őfőméltósága is rendszeres támogatói közé tartozott.

• Sándor, aki Saroltának született

Nem szabad elhatározásából „váltott nemet” Vay Sarolta: apja fiút akart, annak is nevelte, és mire néhány év múlva megszületett a lány öccse, már nem volt visszaút. Vay grófot 1889 végén Klagenfurtban tartoztatták le csalás miatt, a nősülésének köszönhetően. A botrány kitört, Vay gróf/nő sztorija pedig még egy San Franciscó-i lapba is bekerült.

Íme, a fordulatos története:

Budapesti fura szerzetek: Vay Sándor - a grófnő, aki férfiként élt

Írt, mulatott, párbajozott, még meg is nősült, ráadásul nem is egyszer. Vay Sándor gróf minden ízében a XIX-XX. századforduló önfeledt aranyifjak életét élte, csak egyetlen bökkenő volt, hogy valójában Saroltának hívták.

• A legendás honvéd, akit több néven emlegettek

Az utolsó fura szerzet, akit most ajánlunk, a Magyar Királyi Honvédségnek (egyik) fekete katonája volt. Izgalmas történetek keringtek arról, hogyan került Magyarországra (azt tudták, hogy az állatkertben afrikai falu is volt akkoriban, ahol a „fekete kontinens rejtélyes vadembereit” lehetett kukkolni, időszakos jelleggel?), arról pedig még több verzió keringett, hogy hogyan került a hadseregbe. A romantikus ködbe vont katonáról szóló cikkünk:

Budapesti fura szerzetek: Az első világháborús fekete honvéd legendája

Lassanként közismertté válik az a fotó, amit egy fővárosi folyóirat, az Élet közölt 1915 tavaszán egy, körúton korzózó, honvédegyenruhát viselő fekete - vagy korabeli szóhasználattal élve - szerecsen férfiről. A korabeli lapok három, egymástól lényegi elemeiben is eltérő verzióban tálalták a férfi történetét, így még hősünk valódi nevét is bizonytalanság övezi.

A sorozat többi részét itt olvashatják.

Nyitóképünkön urak újságot olvasnak a Kossuth Lajos (Országház) téren 1914-ben. Forrás: Fortepan / Országos Széchényi Könyvtár

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!