Három gazdasági illúzió, amire Orbán Viktor rendszere épít – és csak elsőre tűnik jó ötletnek

„Az autokratikus uralom, a féktelen központosítás, az állam tevékenységének túlburjánzása összeférhetetlen a modern kapitalista piacgazdaság egészséges működésével”

– figyelmeztetett 2012-ben Kornai János. A 2021-ben elhunyt közgazdász a pályája első szakaszában a szocialista rendszer legmélyebb rétegeit feltáró kritikusa, majd a gazdasági átmenet egyik fő elméleti megalapozója és összehasonlító elemzője volt; 2010 után ő hívta fel elsőként a figyelmet arra, hogy az Orbán-rezsim felszámolja a demokráciát, úgy bebetonozza magát a hatalomba, hogy választásokon már nem lehet megbuktatni.

"Irreálisan sok jót vártam a kapitalizmustól és a demokráciától is" - In memoriam Kornai János

Logikusan azt kell feltételeznem, nincs remény arra, hogy Magyarország a közeli jövőben demokrácia lesz, de a reményt sohasem szabad feladni - mondta Kornai János amikor a HVG-nek 2021 tavaszán interjút adott abból az alkalomból, hogy megjelent a legutóbbi írásait tartalmazó Töprengések című kötet.

Azóta az állam a piaci mechanizmusok felett is átvette az uralmat. A kormány minden piaci feszültségre hatalmi szóval, rendelettel reagál – amire persze más politikusoknak is van késztetésük –, és a beavatkozásait nem átmeneti, korrekciós jellegűnek tekinti, hanem üdvözítőnek állítja be. Jogot formál mindazoknak az eszközöknek a megkaparintására, amelyeket stratégiai fontosságúnak ítél. Nem idegenkedik a visszaállamosítástól, bár ahhoz csak olyankor folyamodik, ha áttételes, puhább módszerekkel nem ér célba.

Nincsenek csodaszerek, minden állami beavatkozásnak vannak mellékhatásai – figyelmeztetett újra meg újra Kornai. A gazdaságpolitikának ez a mérlegelő vizsgálata azonban mára feledésbe ment. Nincs is rá különösebb igény ott, ahol a hatalom frontális támadást indított minden kritikus hang, vélemény likvidálására. Holott nem haszontalan, még alapszinten sem. A HVG három fontos és aktuális területen vállalkozott ennek illusztrálására.