A választások tisztaságát is veszélyeztetheti a Rogán-féle digitális állampolgársági jogszabály

A jövőre induló digitális állampolgárság program (dáp) elektronikus útra tereli a teljes közigazgatási, illetve egyes piaci – például banki, biztosítási, postai – ügyek intézését. A dáp központosított adatai alapján profilírozni lehet a felhasználókat, amiből némi utólagos elemzéssel akár a pártpreferenciákra is következtethetnek azok, akik hozzájuthatnak az információkhoz. A gerrymanderingre alkalmas térképrajzoláshoz elegendő, ha a közvélemény-kutatások alapján bizonyos pártpreferenciát sejtető adattípusok (például iskolázottság, vagyoni helyzet, szociális és társadalombiztosítási ellátások igénybevétele) összekapcsolhatók a felhasználók – és egyben választópolgárok – lakóhelyével.

Ha a Rogán Antal miniszter által vezetett kabinetiroda vagy valamely kormányközeli agytröszt térképre veti az anonim statisztikákból kinyerhető, pártpreferenciára utaló adatokat, arra a választókerületi határok potenciális átrajzolásakor is támaszkodhatnak.

Az anonimitásra hivatkozva ráadásul az adatvédelmi kritikákat is magabiztosan el lehet hessegetni.

A jövő júniusi önkormányzati választásokon a dáp még nem fogja éreztetni a hatását, mivel az önkormányzati jegyzők már november 30. előtt meghúzták az új kerülethatárokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy a friss határokkal minden a legnagyobb rendben lenne. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felhívta a figyelmet a sárospataki helyzetre, ahol több kerületnél a törvényi maximumot meghaladó eltérést fedeztek fel a választók számában. A 8. számú kerületben például egy mandátumra vetítve két és félszer annyit ér a választók szavazata, mint az 1. választókerületben, ami már az alkotmánybírósági kritériumokat is bőven meghaladja.