Havi 169 ezer forintból él? Gratulálunk, jobb a helyzete, mint az ország felének!

Nagy Andrea 43 éves, egy vidéki kisvárosban él férjével és két közös gyerekükkel. Annak idején érettségi után nem tanult tovább, inkább dolgozni kezdett, ma pedig stabil állása van, ahol nemrég élete során először átlépte a keresete a havi nettó 300 ezer forintos határt. Ahogy a férjéé is, így aztán ha ügyesen spórolnak, akár még egy egyhetes nyaralás is belefér nekik egy évben – persze azért a Balatonnál nem, mert az túl drága volna, de a Dunakanyar is jó lesz. Andrea egy kitalált ember: ő az, aki a népszámlálás és más statisztikák alapján

a „középső magyar” lenne, aki, ha az egész országot sorba állítanánk vagyoni és életmódbeli helyzet alapján, pont a sor közepén kapna helyet.

Ez a példa ha nem is mutat annyira rossz életet, de elég messze van attól, amit kívánatos középosztálybeli létnek neveznénk. Ha megkérnénk embereket, hogy mutassák be az elképzelt ideális magyar középosztálybelit, akkor valószínűleg ennél jobb anyagi körülményeket festenének le. Sokszor mondják, hogy a magyar társadalom csepp formájú – alul nagy, felül kicsi –, és valóban, a statisztikák is azt mutatják: nálunk már az is a társadalom közepén lévőnek számít, aki nem nélkülözésben él.

A magyarok kétharmada rosszabbul él, mint egy éve, de ez Orbán Viktort nem hatja meg

A kormány megengedheti magának, hogy megszorításokkal kezelje a válságot, és egyelőre lemondjon az uniós pénzekről - erre fogad Orbán Viktor. Eredményt jövő júniusban hirdetnek.

A középosztályt általában úgy képzeljük el: van anyagi biztonság, félre tudnak rakni némi pénzt kikapcsolódásra és váratlan kiadásokra, nem nyomja a család vállát iszonyatos törlesztőrészlet, egyáltalán, meg tud az ember engedni magának olyan dolgokat, amiket egy nyugati vagy közép-európai középosztálybeli.