HVG Top 500: Mutatjuk, hogy birkóztak meg a legnagyobb magyar cégek az energiaár-robbanással
9 perc
2023.11.10. 15:10
A számok nem hazudnak, de néha becsapósak. Az, hogy az 500 legnagyobb magyarországi vállalat együttes forgalmát jelző adat egy év alatt közel másfélszeresére nőtt, egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vezető vállalatok jól jöttek ki a tavalyi évből.
Ha egyetlen rövid mondattal kellene jellemezni a magyar gazdaság 2022-es évét, elég lenne azt leírni, hogy a tíz legnagyobb árbevételű nagyvállalat közül hét az energetikában érdekelt. Ha pedig bővített mondatot szeretnénk, azt is hozzáfűzhetnénk, hogy ez az a hét cége az országnak, amelyek egyetlen év alatt több mint ezermilliárd forinttal tudták növelni az árbevételüket.
Arról azonban szó sincs, hogy az energiaár-robbanás kizárólag az áramot, gázt és olajat áruló vállalatok árbevételét röpítette volna eddig nem látott magasságokba. A nem energiában utazó cégeknél is látványos növekedést mutatnak a számok. Az 500 legnagyobb magyarországi vállalat között (toplistánk lejjebb pörgetve böngészhető) mindössze 35 olyan akad, amelyiknek nem emelkedett az árbevétele 2022-ben. Ám ez nem kizárólag a világjárvány utáni felpattanásnak vagy a lakossági vásárlóerőt jól időzítve felpumpáló, választás előtti kormányzati osztogatásnak köszönhető. Persze a pénzeső hatására a kereslet és vele a forgalom is nőtt, de még gyorsabban emelkedtek az árak; azoknál a cégeknél is, amelyek nem adják, hanem veszik az energiahordozókat. Egyszerűen nem volt más választásuk, mint hogy ők is jó vastagon fogó ceruzával írják az árcédulákat, hiszen különben nem tudták volna miből kifizetni a működésükhöz szükséges, hirtelen többszörösére drágult energiát.
Ilyen körülmények között nem csoda, ha az 500 legnagyobb magyarországi vállalat együttes árbevétele összesen 28 ezermilliárd forinttal, közel 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. De persze azért van különbség, nem is akármekkora. Az 500 között lévő 48 energiacég több mint megduplázta a bevételét, miközben a toplista többi 452 tagja együttesen 29 százalékos pluszt ért el. Kisebb részben az eladásai növelésének köszönhetően, nagyobb részben pedig az árak – sokszor kényszerű – emelése miatt.
Hogy mekkora ez a kisebb, és mekkora a nagyobb rész, annak kiderítéséhez összemértük az energiát nem eladó, hanem kizárólag vásárló cégek növekedését az árak változásával (az iparvállalatokét, szállításuk iránya szerint, az ipari árak kül- és belföldi emelkedésével, a kereskedőkét a külkereskedelmi, illetve a fogyasztói árindexszel, az építőipari, a szolgáltató és a mezőgazdasági vállalkozásokét pedig ezeknek a területeknek a KSH által mért drágulásával).