Mi lesz a szlovákiai magyar politizálással? Vége van, vagy csak tetszhalott?
Nincs többé létjogosultsága az etnikai politizálásnak Szlovákiában, vagy csak ezzel mentegetik felelősségüket a határon túli magyar politikusok? – merül fel a kérdés a magyar pártok által elbukott felvidéki választások után.
A múlt héten megalakult Robert Fico koalíciós kormánya Szlovákiában, benne a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párttal (SNS). A kampányban Fico tett célzásokat arra, hogy akár a Szövetséggel, az etnikai magyar párttal is hajlandó lenne összeállni, s a magyar párt vezetői sem zárkóztak el ez elől. Ficónak a magyarok minden bizonnyal jobb opciót jelentettek volna, mint a már most is botrányokba keveredett SNS – az európai szocialisták emiatt már fel is függesztették Fico pártja, a Smer tagságát. A választáson azonban – 2010 óta az ötödik alkalommal – nem sikerült a magyar pártnak átugrania az 5 százalékos küszöböt, így parlamenti képviselet nélkül maradt.
Egyes képviselőjelöltek, mint például a roppant megosztó Gyimesi György, le is vonták a következtetést, amely szerint az etnikai magyar politizálásnak többé nincs létjogosultsága Szlovákiában. Látszólag az eredmény is ezt igazolja. Hiába teszi ki ugyanis az ország lakosságának több mint 8 százalékát a magyarság, a Szövetség csak 4,38 százaléknyi szavazatot kapott. Néhány apróbb magyar párt indult ugyan még a választáson, de az ő eredményükkel együtt sem lett volna meg az 5 százalék. Megdöbbentően gyenge az egykor Ficóval koalícióban kormányzó Híd párt szavazataránya, amely ráadásul Mikulás Dzurinda egykori kormányfő Kékek nevű pártjával összeállva szerepelt le.
Szeretettel Pozsonyból: Vihar utáni csend - Hány dudás fér meg az új szlovák kormányban?
Több mint egy hete zajlanak a szlovákiai választást követő koalíciós egyeztetések, amelyekről vajmi keveset lehet tudni. A kormányalakítási megbízás Robert Fico kezében van, de könnyen előfordulhat, hogy nem a győztes visz mindent.