A szájkarate az MNB újabb fegyvere az áremelések elleni harcban
Az árszabályozás bonyolult és kétes sikerű folyamat, a jegybank inkább ostorozással igyekszik visszafogni a telekommunikációs szolgáltatókat és másokat az áremeléstől. Lehet, hogy egyes cégek ceruzája túl vastagon fog, de a körülményeket a kormány és az MNB együtt alakították.
A verbális intervenció a monetáris politika bevett fogása. Akkor élnek vele, amikor egy jegybank nem akar vagy nem képes ténylegesen – például kamatváltoztatással – beavatkozni a folyamatokba. Inkább elejtett megjegyzésekkel, célzatosan közölt információkkal, esetleg intézkedések kilátásba helyezésével igyekszik befolyásolni a piaci szereplők várakozásait, viselkedését. Újdonság, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyes vállalkozások, illetve egész gazdasági szektorok árképzési gyakorlatára próbál így hatni, elérendő, hogy a cégek fogják vissza magukat az árazásnál.
Legutóbbi inflációs jelentésében a jegybank a szolgáltatószektorban megjelent „visszatekintő árazás” gyakorlatát ostorozta, fókuszba állítva a telekommunikációs cégeket, amelyek az év elején építették be általános szerződési feltételeikbe (ászf) az előző évi inflációt követő egyoldalú díjemelés lehetőségét.
A bankoknál és a biztosítóknál ez régóta használt megoldás. Az MNB elemzői szerint 2023 elején a visszatekintő áremelések lassították az infláció csökkenését. A céges beszámolók alapján úgy látják, hogy az áremelések mértéke meghaladta a költségek növekedése által indokoltat. Korábban pedig az úgynevezett profitorientált inflációt ostorozták, számításaik szerint a magyar gazdaság több szektorában tapasztalt, a költségemelkedés szintjét meghaladó áremeléseknek is részük volt az EU legmagasabb inflációjának kialakulásában.
Sírtak a gazdák a rezsi miatt, aztán kihúztak maguknak 2-3-szoros hasznot a vásárlók zsebéből
Minden feltétel adott, hogy érdemben olcsóbbak legyenek az élelmiszerek, ám a gazdák, köztük például Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírja ezt. A termelők jelentős része aszályban is át tudta hárítani a költségeit, most pedig arra hivatkoznak, hogy fejlesztésre kell a pénz.