Több mint sírok együttese: kultúrtörténeti séta három budapesti temetőben

8 perc

2023.10.31. 17:30

Megismernénk a fővárosi temetők hangulatát? Hova érdemes menni, ha különleges szobrokat és építészeti értékeket szeretnénk látni? Mindenszentek és halottak napja alkalmából kerületmustra-sorozatunk rendkívüli kiadásában "temetőmustrával" jelentkezünk.

Vannak, akiket elborzaszt a temetők látványa, vannak, akik érzelmi okokból képtelenek szeretteik sírhelyét meglátogatni és vannak olyanok is, akik kifejezetten szeretnek sírkertekben bóklászni, érdekes sírkövek vagy feliratok után kutatva. A közelgő ünnepek alkalmával három, egymástól eltérő hangulatú temetőbe látogattunk el. Mostanában a legtöbb temetőben sokan látogatnak elhunytjaik sírjához, van azonban olyan, például a Salgótarjáni utcai zsidó temető, ahol különleges, csendes és elmélyült sétát lehet tenni.

A Lajta Béla tervezte szertartásépület
Lakos Gábor

Az 1874-ben megnyílt sírkertet a Fiumei úti temető területéről választották le, a két temető között fal húzódik. 1874 és 1892 között a Salgótarjáni utcai volt a fővárosi zsidóság egyetlen működő temetője, ahova egyaránt temetkeztek neológ és ortodox hívek is. A 6,5 hektáros területen fekvő sírkertben 1904-ben nagyobb átalakítások kezdődtek. A kinevezett műszaki tanácsos Lajta Béla építész - a szecessziós és art déco stílus egyik kimagasló hazai képviselője - volt, az ő nevéhez fűződik a temető monumentális szertartási épülete, emellett számos síremléket is ő tervezett a Salgótarjáni utcába.

Lakos Gábor

1913-ban az átalakításokat követően új díszsort hoznak létre, amely a mai napig az egyik leglátványosabb része a temetőnek. Itt nyugszik többek között Magyarország első zsidó minisztere. Vázsonyi Vilmos síremlékén a következő olvasható: „ügyvéd, valóságos belső titkos tanácsos, Nagymagyarország Igazságügyi Minisztere 1868-1926”.

Lakos Gábor
Kerületmustra
Mit keres egy nyúl egy belvárosi parkban? Milyen lenne a Római-part vadregényesebb kiadásban? Hol rendeztek lövészárok-kiállítást a nagy háború idején, és hol rejtőztek el a rendőrök a bűnözők elől a kapualjban? Sorozatunkban a 150 éves Budapest kerületeit járjuk végig, olyan helyeket mutatunk be, amelyeket sokszor még az ott lakók sem ismernek, és ahol nem csak nekik érdemes egy napot eltölteni, legyen szó akár egy mocsárról, egy gyárról vagy egy lakótelepről. A sorozat már megjelent részeit ide kattintva olvashatja el.

Monumentális, fekete márványból készült síremléke van Lovag Wechselmann Ignác műépítésznek is, aki főleg építőmesterként dolgozott, sok olyan épületen, amelyet Ybl Miklós tervezett, ilyen például a Várkert Bazár vagy a Fővámház. Végrendeletében 1 400 000 koronát adományozott a vak gyermekek intézetének fenntartására, annyi kikötése volt csak, hogy az intézetbe fele-fele arányban vegyenek fel keresztény és zsidó gyermekeket. A vakok intézetének épületét pedig az imént már említett Lajta Béla tervezte.