Több jó oka is van Izraelnek arra, hogy ne siesse el a gázai bevonulást

Cselekvés vagy halál – így írta le a Hamász elleni háborút Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a libanoni határnál vasárnap a hadsereg katonái előtt. Egyúttal figyelmeztette a Hezbollahot, hogy ha csatlakozik a harcokhoz és második frontot nyit Izrael ellen, akkor az „elképzelhetetlen” mértékű válaszcsapás „pusztulást” hoz Libanonra. A válasz Teheránból érkezett. A Hamász és a Hezbollah mögött álló Irán azzal fenyegette Izraelt, hogy a „Közel-Kelet kicsúszhat az ellenőrzés alól”, ha Izrael nem fejezi be a Gázai övezet bombázását.

Két és fél héttel a Hamász – több mint 1400 izraeli, főként civil áldozatot követelő – brutális támadása után egyre nyíltabb és élesebb a szembenállás, holott Izrael a célzott bombázásokon kívül eddig csak korlátozott, felderítő szárazföldi akciókat kezdett a Gázai övezetben. Egyelőre bizonytalan, mikor indul meg a nagyszabású szárazföldi katonai akció a Hamász ellen. Az izraeli hadsereg teljes harci készültségben várja a parancsot a bevonulásra, amely – mint a Hamász elleni 2008–2009-es háborút vezérkari főnökként irányító Joav Galant védelmi miniszter is közölte – egyre közeledik.

A kialakulóban lévő világrend veszélyesebb, mint a régi

Az izraeli és az orosz-ukrán háború is egy olyan időszakban történik, amikor a világ egyik fele abban érdekelt, hogy az Egyesült Államok évtizedes dominanciája véget érjen és egy új rend alakuljon ki. Ahogy Oroszország 2022-ben elérkezettnek látta az időt Ukrajna lerohanására, úgy Irán is bátrabban tesz lépéseket Izraellel szemben, és a világ más pontjain is háborúk törhetnek ki.

Izrael – egyelőre – a Hamász és más szélsőséges csoportok katonai infrastruktúrájának intenzív bombázásával igyekszik előkészíteni a terepet, „de ha a cél a szervezet elpusztítása, akkor a szárazföldi akciót nem lehet megúszni” – mondta Claude Moniquet, az Európai Stratégiai Hírszerzési és Biztonsági Központ (ESISC) alapító elnöke újságíróknak, köztük a HVG munkatársának.