Krausz Ferenc a zseni, aki a lézert a rák elleni küzdelem és az orvosi diagnosztika szolgálatába próbálja állítani
8 perc
2023.10.03. 17:36
Volt munkatársa szerint zseniális fizikus Krausz Ferenc, aki Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel megosztva kapta meg az idei fizikai Nobel-díjat. Dombi Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont csoportvezetője, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetének osztályvezetője azt mondta, Krausz Ferenc a világon élen jár a nagyon gyors folyamatok vizsgálatában és kiaknázásában. Ő dolgozott is vele, az interjúban elmeséli tapasztalatait is.
hvg360: Miért kapott Krausz Ferenc Nobel-díjat?
Dombi Péter: Az attoszekundumos kutatásokért, és azért, hogy ezeknek a nagyon gyors folyamatoknak a dinamikáját fel tudta térképezni.
Egy egyszerű hasonlattal élve Krausz Ferenc egy olyan gyorsfényképezési eljárást fejlesztett ki, amivel meg lehet állapítani, hogyan, milyen fázisokban mozog egy elektron az atomokon, molekulákon belül. Egy hihetetlenül gyors mozgásra kell gondolni, ami a másodperc milliárdodrészének a milliárdodrészével összemérhető – vagyis néhány tíz, néhány száz attoszekundum – alatt zajlik le.
Ezeknek a vizsgálatoknak azért van nagy jelentősége, mert ha tudjuk, hogy például egy kémiai reakció során fény hatására milyen lépéseken keresztül jut el egy elektron valamilyen gerjesztett állapotba, akkor ezeket a rendszereket például molekulák reakcióit irányítani is tudjuk a kívánt irányba.
De mondok más példát. Akár egy újfajta számítástechnikai rendszer alapját is jelentheti, ha valamilyen félvezető vagy szilárd anyagi rendszerben tudjuk majd irányítani ezeket a nagyon gyors folyamatokat. Ez a fajta kutatás még gyerekcipőben jár, mindenesetre Krausz Ferenc a világon élen jár a nagyon gyors folyamatok vizsgálatában és kiaknázásában. Egyébként magát az attoszekundumos tudományterületet is ő hozta létre.
Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
A világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején. Ezzel Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. (Forrás: MTA)
hvg360: Az elektronok mozgását még csak megfigyelik a tudósok, vagy már az irányítás is a kezükben van?
D. P.: Az első lépés mindig a megfigyelés, az, hogy megállapítsuk, a másodperc apró töredéke alatt mit csinálnak pontosan az elektronok. Ha a lépéseket ismerjük, el lehet gondolkodni azon, hogy ezeket a folyamatokat hogyan tudjuk lézerfénnyel irányítani.
Az emberiség kezében a lézer az egyetlen eszköz, amivel a másodperc ilyen kis töredéke alatt lezajló folyamatokat láthatóvá, vizsgálhatóvá tudják tenni.
„Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e vagy ez a valóság" - így reagált Krausz Ferenc a fizikai Nobel-díj elnyerésére
A héten Krausz Ferenc a második magyar tudós, aki megkapja a svéd elismerést. A fizikus háláját fejezte ki minden kollégájának és barátjának, aki segített neki. Arról is beszélt, még nem találkozott személyesen Karikó Katalinnal, de nagy csodálója munkásságának.
Krausz Ferenc kutatásainak a lézerfejlesztés az alapeleme, ebben a 90-es években úttörő munkát végzett, majd a saját maga által fejlesztett technológiát használta fel a kutatásaihoz.