"Instabilitáshoz vezet, ha Orbán egyszerre próbál jóban lenni Putyinnal és Németországgal"
Nemcsak tudománytalan, de hamis is a miniszterelnök állítása, miszerint önmagában előny, ha a blokkosodással szemben Magyarországnak jó kapcsolatai vannak a Kelettel, így Oroszországgal is. A hálózattudomány alkalmazásában rejlő lehetőségekről Kertész János fizikust, akadémikust, a Közép-európai Egyetem professzorát kérdeztük.
HVG: A miniszterelnök néhány hete előadást tartott a következő évtizedre szóló stratégiájáról, és ebben a hálózattudomány eredményeire hivatkozva érvelt amellett, hogy Magyarországnak miért hátrányos, ha kizárólag a nyugati tömbhöz tartozik. Helyénvaló volt az érvelése?
Kertész János: Ha egyáltalán kapcsolatba lehet hozni a hálózattudományt a miniszterelnök fejtegetésével, akkor szerintem a tudomány megállapítása éppen ellentétes azzal, amit mondott. Ugyanis elhangzott a szövegben egy állítás, hogy a kapcsolatok számának a növekedése egyre inkább felértékeli az adott országot.
Ez pedig nem igaz.
A kapcsolatok ugyanis előjelesek: vannak pozitív és negatív előjelű kapcsolatok. Például Németországnak az Egyesült Államokkal pozitív, Oroszországgal negatív a kapcsolata. A hálózatok egyensúlyelmélete szerint az olyan háromszög instabil, amelyben két kapcsolat pozitív, egy pedig negatív. Ha tehát Magyarország egyszerre próbál Németországgal és Oroszországgal jóban lenni, az bizony instabilitáshoz vezethet.