Mágnesszalag, kvarckristály, DNS: mégis hol fogja tárolni az emberiség a rengeteg adatot?
5 perc
2023.03.04. 11:30
Sokkal gyorsabban növekszik az emberiség által generált adatok mennyisége, mint az ezek tartós tárolására alkalmas lehetőségek összkapacitása. Pedig a mágnesszalagtól a molekulakódolásig sok minden szóba került.
Kétajtós ruhásszekrény méretű adattárolóval rukkolt elő nemrégiben az IBM amerikai techóriás. A Diamondback Tape Library fantázianevű berendezésben 1584 kazetta található, amelyek mágnesszalagra mentik az információkat. Igen, majdnem pontosan olyanokra, mint amilyenek az évtizedekkel ezelőtti magnó- vagy VHS-kazettákban voltak használatosak. A cég azonban nem a retrórajongók kedvéért dobta össze ezt a masinát, hanem a XXI. század igényeit szem előtt tartva: „következő generációs, fenntartható” adathordozóként reklámozza. Nem is ok nélkül. A merevlemezeknél is kisebb kazettákra egyenként 18 terabájt adat fér fel, így a teljes szekrényben tömörítve akár 69,5 petabájt (69,5 millió gigabájt) információt tárolhatnak.
Bár az írási és olvasási sebessége lassabb, mint a jelenlegi winchestereké vagy szilárdtest-memóriáké, a gyártó hangsúlyozza, hogy az adatok ezen a hordozón nagyobb biztonságban lehetnek, mert ez teljesen leválasztható az internetről, ráadásul bizonyítottan 30-40 éven át épségben megőrzi a bájtokat, miközben hűteni sem kell úgy, mint a nagy adatközpontokat. Emiatt ideális lehet olyan érzékeny adatok tárolására, amelyekre viszonylag ritkán van szükség: például pénzügyi nyilvántartások, orvosi feljegyzések, jogi ügyletek iratai.
Csak a laikusok számára lehet meglepő, hogy egy világcég még fantáziát lát az adattárolásra 1951 óta használt, ma már sokak által megmosolygott analóg technológiában.