Orbán, Hszi, Erdogan és a többiek, diktátorok a 21. században – 4. rész: A média kontrollja
7 perc
2023.09.25. 17:45
Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése? Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot, a félelmet és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos „erős emberek” alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. Az olyan politikusok, mint Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan, Hszi Csin-ping és Orbán Viktor az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett. Szergej Gurijev és Daniel Treisman könyve a tekintélyelvűség új formáját írja le, miközben bemutatja a spindiktátorok felemelkedését és hatékony módszereit. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
A spindiktatúra modelljének terjedésével azt várnánk, hogy a média nyíltan zajló kontrolljának helyét kevésbé látványos módszerek veszik át. A V-DEM szakértői hálózat pontosan erre vonatkozó bizonyítékokkal szolgált. Országos és éves bontásban kimutatták, hogy a kormány cenzúrája direkt volt-e vagy indirekt, rutinszerű vagy alkalmi. Ha az érvelésünk megállja a helyét, az elmúlt évtizedekben csökkennie kellett a direkt, rutinszerű cenzúra mértékének (amivel szívesen élt az észak-koreai Kim Ir Szen), és növekednie kellett az indirekt, alkalmi cenzúrának (amit pedig a grúz Eduard Sevardnadze pártolt). Így is történt: a direkt, rutinszerű cenzúrát használó nem demokráciák aránya 68 százalékról (1980) 45 százalékra esett vissza (2018). Ugyanezeket az éveket megnézve az látszik, hogy az indirekt, alkalmi cenzúra aránya 3 százalékról 19 százalékra nőtt.
Ahogyan arról korábban már volt szó, a spindiktátorok szeretik leplezni a cenzurális tevékenységüket, ami az internetre is igaz. A Freedom House nevű civil szervezet körülbelül 65 országra vonatkozó, éves jelentést közöl az internetes cenzúra mértékéről. 2016-os beszámolójában a demokráciák átlagosan 32 pontot értek el egy olyan skálán, ahol a 0 az internetes cenzúra hiányát jelöli, a 100 pedig a mindenre kiterjedő online cenzúrát. Az 1. fejezetben bevezetett ökölszabályt használva különböző kategóriákba osztottuk fel a világ nem demokráciáit. A spindiktatúrák 52-es átlagpontszámot értek el, a hibridek 59-et, a félelemdiktatúrák pedig 67-et. Akárcsak a média másfajta kontrollja esetében, a spindiktátorok valamelyest korlátozóbbak, mint a demokráciák vezetői, de sokkal kevésbé korlátozóak a félelemdiktátoroknál.
Azt is állítottuk, hogy a spindiktátorok a félelemdiktátoroknál kevésbé hajlamosak erőszakot alkalmazni az újságírók ellen. A The Committee to Protect Journalists nevű civil szervezet a médiamunkások ellen elkövetett gyilkosságokról gyűjt információkat a világ minden szegletéből. 1992 óta – eddig nyúlik vissza a gyűjtésük – a szakértők összesen 892 gyilkosságot listáztak, amelyekre „az adott újságíró munkájának közvetlen megtorlásaként került sor” (közel ötszáz további riporter harcmezőkön folytatott lövöldözésben vesztette életét, vagy amikor veszélyes eseményekről, például felkelésekről tudósított). Ha az adatok helytállók, a szóban forgó gyilkosságokból 280-ban részt vettek az állam végrehajtói: kormányhivatalnokok, katonatisztek vagy a rezsimhez köthető paramilitáris csoportok. A többi lehetséges elkövető közé tartoznak a kormányellenes felek, a lázadók, terroristák, bűnözői csoportok vagy a maffia emberei.
Szeretettel Pozsonyból: Kiverte a biztosítékot a Kuciak-gyilkosság ügyében hozott felmentő ítélet
Egy bírósági döntés nem a társadalmi elvárások, hanem a bizonyítékok mentén "szerveződik", viszont vérig sértheti a társadalom igazságérzetét. Ez a helyzet a napokban a Kuciak-gyilkosság feltételezett megrendelőinek ügyében hozott ítélettel is.