Hátraarcok és személyes sértések: így néz ki jelenleg a magyar gazdaságpolitika
7 perc
2023.09.25. 04:30
Idén mínuszban, jövőre pedig a nem is oly régi reményekhez mérten feleakkora növekedéssel lehet csak számolni. A múlt heti Közgazdász-vándorgyűlés is kevés okot adott a megnyugvásra: látszott, hogy az igazi gond nem a számokkal van, a visszaeső növekedés és kieső támogatások mellett egyre hangosabban fúj egymásra a gazdasági kormányzat és a jegybank, ami több, távolabbra mutató kockázatot is jelent.
Minden rendben a magyar gazdaságban, javul a külső egyenlegünk, nem lesz itt gond, legfeljebb a benzinárral kell valamit kezdeni – lényegében ezt mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az idei Közgazdász-vándorgyűlésen, elismerve, hogy idén nagyjából nulla növekedést tud produkálni a magyar gazdaság, ha egyáltalán.
Nagy nyugalmát sokan nem osztották az egri rendezvény felszólalói közül, legyen szó iparági vezetőkről, vagy épp a Magyar Nemzeti Bank elnökéről és szakmai vezetőiről, de még a kormány részéről szintén felszólaló Varga Mihály pénzügyminiszter sem tűnt olyannak, mint aki osztja minisztertársa véleményét.
Öt pont Varga Mihály beszédéből, ami mutatja, mennyire nagy bajban van Magyarország
Vége az álmodozásnak, nincs már szó arról, hogy kinőnénk a válságot, az egyetlen cél most egy ideig az, hogy elviselhetőbb legyen az infláció, ennek érdekében a növekedést, és annak segítését is beáldozza a kormány.
Az előadásokat hallgatva több aggasztó dolgot tanultunk, leginkább azt, hogy egy
akut gazdasági krízishelyzetben kevés a mozgástér a rövid távú megoldásokra, a hosszabb távú célok meglapozottsága pedig változatlanul kétséges.
Mégsem kell a növekedés
A kormányzat több kommunikációs csatornán keresztül érzékeltette már, hogy a 2023-as évet, mint növekedési időszakot elengedte.