A sorozatos puccsok és a Wagner térfoglalása után kérdés, mégis mit csinálnak a nyugati diplomaták Afrikában?

Niger az ötödik ország Nyugat-Afrikában, ahol az utóbbi három évben a hadsereg megdöntötte a kormány hatalmát. Előzőleg Guinea, Csád, Mali és Burkina Faso is puccs áldozata lett, és közös bennük, hogy mindegyik francia gyarmat volt. A Fekete-Afrikában 1990 óta elkövetett 27 államcsíny közel négyötödét frankofón államokban hajtották végre. Vajon mekkora szerepet játszik a francia gyarmati örökség ezeknek az országoknak a politikai bizonytalanságában?

A káosz forgatókönyvei: milyen hatása lehet a világra a nigeri puccsnak?

A mintaországnak tartott Nigerben végrehajtott puccs csapás a térség demokráciájára, a dzsihád elleni harcra és a migráció megfékezésére tett erőfeszítésekre. A Nyugat befolyásának gyengülését Oroszország használhatja ki.

Franciaország katonai és gazdasági jelenléte a Szahara alatti Száhel-övezetben és Nyugat-Afrikában jó három és fél évszázada kezdődött, az első kereskedelmi posztokat a mai Szenegál területén az 1650-es években hozták létre.

A franciák előzőleg Észak-Amerikára és a karib térségre összpontosítottak, de miután ezeken a területeken visszaszorultak, 1850-től főként Afrikában (és Indokínában) építgették gyarmatbirodalmukat. A fekete kontinensen – Madagaszkár és Dzsibuti kivételével – Nyugat-Afrikában tudtak jelentős területeket elfoglalni: a puccsövezeten kívül a francia kolonializmus ékszerei közé számított például Algéria és Marokkó vagy Szenegál és Elefántcsontpart.