Ha elég kemény lesz az Európai Parlament, teljes jogú alkalmazottak lehetnek az ételfutárok és a taxisok

Az úgynevezett platformgazdaság - a fogalmat nevezik gig economynak, a magyarul furcsán hangzó haknigazdaságnak is - az elmúlt években exponenciális növekedést ért el: 2016 és 2020 között bevételei mintegy 3 milliárd euróról csaknem 14 milliárd euróra emelkedtek, a digitális platformoknak dolgozók száma pedig 2025-re várhatóan eléri a 43 millió főt. Jelentős részük jogi helyzete meglehetősen tisztázatlan, valahol a szürkegazdaságban helyezkednek el.

Az Európai Bizottság a helyzet orvoslására több mint másfél éve állt elő egy javaslattal, amelyről néhány héttel ezelőtt a tagállamok is kialakították közös álláspontjukat.

Másfél évvel ezelőtti cikkünkben már szó volt a Bizottság akkori, a digitális platformokat érintő terveiről is:

A magyar dolgozóknak is tisztességes bért adna Brüsszel, Orbánék kikérik maguknak

Több fronton is erősítené a munkások béralkupozícióját és jogvédelmét az Európai Bizottság: az egységes minimálbér-szabályozás mellett a digitális vállalatok dolgozóit védő regulákat is bevezetne.

A Bizottság szerint az EU-ban 28 millió platformmunkás van, közülük mintegy 5,5 millióan – jelenleg önfoglalkoztatóként besorolt – valójában munkaviszonyban állnak a digitális platformokkal, de nincsenek meg a munkavállalóknak járó jogaik.

A Bizottság ezen változtatna, és javasolja,  hogy a digitális platformok dolgozói rendelkezzenek foglalkoztatási jogviszonnyal és élhessenek az ezzel járó munkavállalói és szociális jogokkal. Célul tűzték ki a digitális platformok algoritmusainak átláthatóságát. A javaslatban ezen kívül ott vannak az első leendő uniós szabályok arról, hogyan lehetne alkalmazni a mesterséges intelligenciát a munkahelyen.