A magyar kavicskirály és egy pelenkagyártó is bejelentkezett a geotermikus koncesszióra

A tavalyi energiasokk hatására újragombolta a kabátot a geotermikus kutatások és a termálvíz kitermelésének szabályozásában a magyar kormány. Az egész szektort betolta a bányahatósági jogköröket magához húzó – Orbán Viktor bizalmasa, a Miniszterelnöki Kormányhivatal volt közigazgatási államtitkára, Biró Marcell által vezetett – Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) alá, és átírta a koncesszióhoz jutás feltételeit. Az új szabályozást a szakma vegyesen fogadta: egyesek szerint már ideje volt, hogy a többi bányászati tevékenységhez sorolják az addig a vízügyesek hatáskörébe tartozó termálvízbányászatot, mások szerint túlságosan szélesre tárták a kaput a szerencsevadászok előtt.

A geotermiát jól ismerő szakemberek szerint több probléma is van az új szabályozással. Korábban 2500 méterig a vízügy felügyelte a tevékenységet, ma viszont már az egy centiméteres föld alatti fúrás is az SZTFH hatáskörébe tartozik – a kertészeteket kivéve. (A kertészeteikben termálkutakat fúrók már a folyamat elején kilobbizták, hogy ők továbbra is a vízügyi hatóságnál intézhessék a geotermikus projektjeiket, így nem kell aggódniuk amiatt, ha egy koncesszió az ő területeikre is kiterjed.)

Szanyi János hidrogeológus-mérnök: Vadnyugati állapotok a termálkutak frontján

Március elsejével lépett hatályba a módosított bányatörvény, de már az első néhány hétben kiderült, hogy egyszerűsítés helyett káoszt okoznak a geotermikus kutatásokat érintő passzusok. Pedig a szakmai szervezetek előre jelezték, hogy felfordulás lesz, írja hidrogeológus-mérnök, címzetes egyetemi docens szerzőnk. Vélemény.

A kritikusok szerint így a koncesszióra bejelentkezőknek – kis túlzással – elég csupán egy fecnit benyújtaniuk, szemben az eddigiekkel, amikor részletesen kidolgozott szakmai tervet kellett csatolni a kérelmekhez.