Szűkülő kiskapuk, trükkök és tippek – így lehet kikerülni az állami oktatást
Néhány éve pánikszerűen menekítette gyerekét sok szülő az állami oktatásból, és kérdés, mi lesz most, amikor a státusztörvény miatt jócskán várhatók tanárfelmondások az állami iskolákban. Mozgások még tanév elején is lehetnek, feltéve, ha az új iskola be tudja fogadni a tanulót. Cikksorozatunkban megnézzük, milyen alternatívák vannak az állami rendszeren kívül, és mindez mennyibe kerül. Szakértőnk szerint az viszont fontos, hogy zsákutcába visz, ha csak azért választ valaki alternatív iskolát, mert az államit nem akarja. Ennél több kell.
Nix ugribugri
– Orbán Viktor miniszterelnök mondásával élve ezt üzente pár éve a kormány azoknak a szülőknek, akik alternatív oktatási formát kerestek a gyereküknek, és tanulócsoportokba íratták őket.
A látványos fellángolásnak 2019. szeptember 1-gyel vetett véget a kormány, amikor törvényileg megszüntették a magántanulói státuszt, és helyette bevezették az egyéni munkarendet. Míg előbbit az igazgatóknak kellett engedélyezniük (bár annak idején hallottunk több példát arra, hogy az intézményvezető vonakodott), utóbbit az Oktatási Hivatalnak kell. (Azt, hogy mire hivatkozva kérhető most engedély, ide kattintva olvashatja részletesen.)
A lényeges különbség, hogy az már nem érv, ha a szülő közli, megoldja a gyerek taníttatását otthon/máshogy - magyarázta az egyik megkérdezett szakértő.
Azt akarták elérni, hogy a tankötelezettség végéig (vagyis 16 éves korig) a diákok valamilyen iskolában tanuljanak. Legalábbis a többségük.
A pálya „az alternatív utakat keresők számára lett nehezített. Azok a gyerekek, akiket nem tud ellátni az intézményrendszer, jelenleg is simán kívül maradnak" – mondta a hvg360-nak Rózsa Ildikó, ReSuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány elnöke, a korábban működött Mars magántanulói csoport pedagógiai vezetője.
A törvényi változás utáni visszaesés szembetűnő volt, az érintett diákok aránya több mint 45 százalékkal csökkent:
- míg a 2019/20-as tanévben 9545 gyerek tanult magántanulói státuszban (vagy egyéni munkarenddel),
- addig a 2020/21-esben csak 5214.
A hvg360 megkeresésére az Oktatási Hivatal azt írta, a KIR tanulói nyilvántartás tavaly szeptemberi állapota alapján a közoktatásban összesen
- 4809 tanuló rendelkezett egyéni munkarenddel.
De miután tanév közben is lehet ilyet kérni, június közepére összesen 6417 egyéni tanrendes diák lett, döntő többségük általános iskolás.
Csak betanított munkához elegendő képességeket szerez az általános iskolában a gyerekek 40 százaléka
A diákok kompetenciamérésének eredményei azt mutatják, hogy a távoktatás komoly károkat okozott a felkészültségben. Ráadásul az is kiderült, hogy a tanulók digitális készségei továbbra is gyengék.
Az ősztől induló, 2023/2024-es tanévre sincsenek végleges adatok, de az augusztus 7-i állapot szerint
- 2889 egyéni munkarend iránti engedélyt adott ki a hivatal.
A szakképzésben az igazgató ad felmentést, azt nem tartják nyilván. Hozzátették, a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarendben tanulók felkészítéséről jogszabály szerint az iskola köteles gondoskodni, egyéb esetben a szülő.
De mi lett a gyerekek majdnem felével?
Nyilván azt nem lehet állítani, hogy a korábbi tanulócsoportok mind kiválóak voltak, az viszont biztos, hogy azok a magántanuló gyerekek, akik 2019 után nem kapták meg az engedélyt az egyéni munkarendre, mehettek vissza a hagyományos keretek közé.