1 perc
2023.07.30. 08:45
Az emberek egy része, elsősorban a sikeresebbek, hisznek abban, hogy érdemeik, okos döntéseik juttatták őket abba a helyzetbe, amit elértek. De vajon tényleg a döntéseken alapszik-e mindez?
„Szolgálok, nem alakítom a politikát, nem gondolok ki stratégiát, csupán közvetítek” – mondta lapunknak a miniszterelnök most lemondott sajtófőnöke 13 évvel ezelőtt. A vele készült portréinterjú a HVG-ben 2012. szeptember 9-én jelent meg, ezt közöljük újra.
A nagy cégek elköteleződése töretlen a munkavállalók egészsége iránt, az állami szférában és a kkv-szektorban azonban sokan lemondtak a munkaalkalmassági vizsgálatokról. A Belügyminisztérium nem siet a magyarázattal.
Még alig két hónaposak, illetve meg sem születtek, de máris világhírűek: ők a béta generáció, amelynek tagjai már olyan világban nőnek fel, ahol a mesterséges intelligencia tényleg a mindennapok része lesz, és korántsem ez az egyetlen kihívás. Kérdés, mennyire lehet általánosítani a nemzedékekről, és mennyire állják meg a helyüket a vad előrejelzések.
Magyarországon olyan mértékű a táborok egymás iránti kölcsönös gyűlölete, hogy a szemben álló felek kiengesztelődését elképzelni is nehéz. Pedig, ha egyszer igazán változást akarunk elérni a belpolitikai viszonyokban, szükségünk lesz a képzelőerőnkre. Vélemény.
Hiányzó tekintet címmel látható a Kassák Múzeumban Révai Ilka 20. század eleji avantgárd fotóművész kiállítása. A múzeum rendhagyó vállalkozása egy szinte teljes egészében eltűnt életművet és életutat tárt fel: egy olyan haladó szellemiségű alkotóét, akinek karrierjét többször akasztotta meg a történelem, s akinek még legalapvetőbb személyes adatait – születési nevét, idejét vagy halálának idejét és körülményeit – is csupán „régészeti jellegű” kutatás során sikerült azonosítani és rekonstruálni. Az élete nagy részét Budapesten és Franciaországban leélő Révai Ilkáról a kiállítás két kurátorával, Cserba Julia művészeti író-kutatóval és E. Csorba Csilla művészettörténésszel beszélgettünk.
A világhírű szlovén filozófus azt mondja, hogy Európának elvi pragmatizmusra kell támaszkodnia, ha helyt akar állni a világban, és abba kell hagynia a „szokványos baloldali-liberális nyafogást”. Putyinnak már volt dolga egy-két kemény amerikai elnökkel, de Trump nem tartozik közéjük. Milyen történelmi példák alapján dönthet Ukrajnáról az amerikai elnök? Tárgyalási taktikát jelent Trumpnál a vámok bevezetése, vagy nagyon is komolyan gondolja a dolgot? Szélsőjobbos mártírt csinál az ultranacionalista Georgescuból, hogy a román Alkotmánybíróság megtiltotta indulását a májusi elnökválasztáson. Témák és vélemények a világsajtóból.