Amerika befékez, Európa a gázra lép Ukrajna támogatásában

Tizenöt éve, a NATO bukaresti csúcstalálkozójának idején a George W. Bush vezette amerikai delegáció, valamint az akkor éppen ellenzékben lévő Orbán Viktor sürgette a leghangosabban, hogy Grúziát és Ukrajnát haladéktalanul vonják be a Békepartnerség programba, s ezzel nyissák meg a NATO-t a két volt szovjet tagköztársaság előtt.

Akkor az európai államok – elsősorban Angela Merkel kancellár Németországa – megtorpedózták az amerikai javaslatot, s azt magyarázták, hiba lenne felpiszkálni az „orosz medvét”. Kijev és Tbiliszi 2008-ban így csak ködös ígéreteket kapott arra, hogy valamikor majd beléphet a katonai szövetségbe. Pár hónappal később, 2008 augusztusában Oroszország Grúziából csípte le Abháziát és Dél-Oszétiát, 2014-ben pedig a Krím elcsatolásával és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával megindította Ukrajna ellen a 2022-ben teljes invázióvá szélesedett háborút.

A múlt heti vilniusi NATO-csúcstalálkozón viszont egészen más volt a szereposztás.