Az etnikai diszkrimináció megszűnik, de a sportolói előnyök és a protekciósok maradnak az USA egyetemein

Ritka jogi tűzijátéknak lehettek tanúi, akik követték az USA legfelső bíróságának június végi ülésszakzárását. Már az éppen ismertetett döntéshez fűzött vélemények 237 oldalra nyúló hossza is rendkívüli, az pedig végképp, hogy a pulpitusról nemcsak John Roberts, a testület elnöke olvasta fel az általa jegyzett többségi indoklást, hanem a vele egyetértő szövegét Clarence Thomas, és az ellenérveit a harmadmagával kisebbségben maradt Sonia Sotomayor is. Mindhárom írás szenvedélyes mondatokat is tartalmazott, jelezve, milyen indulatokat váltott ki a főbírókból az ügy, annak vizsgálata, hogy a felsőoktatásban helyes-e pozitív etnikai diszkriminációt alkalmazni, hogy garantálják a hallgatói közösség sokszínűségét.

Az USA Legfelsőbb Bírósága eltörölte az egyetemi felvételiken eddig alkalmazott faji alapú pozitív diszkriminációt

A döntés a katonai akadémiákra nem vonatkozik.

A kilencfős testületben kétharmados többséget alkotó konzervatívok

az alkotmánynak a törvény előtti egyenlőséget garantáló 14. kiegészítésébe ütközőnek minősítették a gyakorlatot.

Roberts az indoklásában leszögezte, hogy az etnikai hovatartozást a jelentkező egyéni sorsának alakulásában, de az oktatási rendszerben addig befutott pályáját tekintve is figyelembe lehet venni a felvételi döntésnél, ám általánosan előnyt jelentő kritériumként nem. Roberts a pozitív diszkrimináció régi ellenfelének számít, ezzel kapcsolatban sűrűn idézték egy szintén oktatási ügyben megfogalmazott, 2007-es többségi indoklását, amiben rögzítette: „A faji megkülönböztetés megszüntetésének az útja az, ha megszüntetjük a faji megkülönböztetést.”