Szél Dávid kamaszokról, megértésről és elfogadásról – 2. rész: A dackorszak visszatér
6 perc
2023.06.26. 17:45
Szél Dávid, több sikeres könyv gyakorló pszichológus szerzője ezúttal a zűrzavaros kamaszkort és a hozzá kapcsolódó megosztó témákat vizsgálja. Ír a család szükségszerű átalakulásáról, a kamaszok magánéletéről, arról, hogy mennyire és mikor van szüksége egy kamasznak a szülőre, meddig terjed a kamasz felelőssége és hol kezdődik a szülőé, vagy hogy mi az, amiben a tudatosság, és mi az, amiben a tiltás a célravezető. Arra is rávilágít, hogy a kamaszkorba tényleg nagyon sok minden belefér, a lényeg pedig a szülő-gyerek kapcsolat, a kamaszok megértése és elfogadása. A Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében című könyvet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Amikor a gyerek belép a kamaszkorba, sok szülő már nem feltétlenül emlékszik arra, hogy milyen is volt a dackorszak. A hisztiélmények általában megszépülnek vagy kitörlődnek, pedig érzelmi szinten egész hasonló dolog történik másfél és hatéves kor között, mint kilenc- és tizennyolc éves kor között.
A gyerek ebben az időszakban is határokat feszeget, a sajátját, a szüleiét és a rendszerét.
A két időszak összehasonlítása nem hasra ütésre érkezett ötlet. Van két pszichológiai jelenség, amely mindkét korszakban komoly szerepet játszik. Ez pedig az újraközeledés, illetőleg a pszichológiai én születése. Ezeket a fogalmakat eredetileg Margaret Mahler magyar származású osztrák-amerikai pszichológus használta. Szerinte a gyermek fejlődése nagyjából hároméves koráig úgynevezett szeparációs-individualizációs szakaszok során történik, majd e folyamat végén kezd megszületni a pszichológiai énje. Ehhez azonban 9 és nagyjából 24 hónapos kora között azt is gyakorolnia kell, hogy miként kell a szüleivel való kontaktust akarni és elutasítani, majd újra rájuk találni. A szülőnek pedig azt kell gyakorolnia, hogy hogyan ne tápláljon ezzel kapcsolatban ambivalens érzelmeket magában és a gyerekében.