Áldás vagy átok a megosztott autó, lakás, bicikli?

Az üzleti világ hamar megneszelte a megosztáson alapuló gazdaságban rejlő lehetőségeket, a kockázatitőke-befektetők egyre agresszívebben vásárolják fel az életképes megoldásokat. A csúcsra járatott, manapság már sokszor nagyvállalatok által dominált, megosztáson alapuló gazdaság mindeközben egyre több társadalmi vitát gerjeszt. Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint a tulajdonnélküliség valójában még inkább erősíti a modern ember függőségét, akinek se háza, se kocsija, de még egy rollere sincs, a megosztáson alapuló szolgáltatások pedig a vállalatok korlátlan profitéhségének újabb kiszolgálói.

Ráadásul a modell az adóelkerülés gyanúját is felveti: míg a lakását szabályos bérleti szerződéssel kiadó embernek jövedelemadót kell fizetnie a bevétele után, addig az Airbnb-n keresztül szerzett jövedelemre az adóhatóság sokáig oda se figyelt, így óriási adómentes nyereségre tudott szert tenni az, aki a hőskorban egyszerre több lakást adott ki a platformon keresztül. Nem beszélve a szállodaipar szereplőinek dohogásáról, hogy ugyan miért esnek más elbírálás alá a butikhotelláncként működő lakáskiadók, mint ők.