Nem a koleszterinszint vagy a magas vérnyomás az időskor legnagyobb veszélye
5 perc
2023.05.02. 08:10
Egyetlen öregedő társadalom sem mondhat le idős tagjairól – Magyarországon mégis mintha ez történne.
„Most, hogy elértem az öregkort, akár 20 éves is lehetnék!”
– jelentette ki 80 éves korában Pablo Picasso, aki ezt követően még több mint egy évtizedig alkotott. Ha húszéves kétszer nem is lehet senki, a születéskor várható élettartam több évtizede tartó – bár az utóbbi néhány évben megtorpant – kitolódása nyomán a nyugdíjba vonuló magyarok negyede joggal kalkulálhat még ugyanannyi életévvel, ahányat huszonéves koráig megélt. Ám korántsem mindegy, hogy ezek milyen minőségben telnek.
Magyarországon még ma is kissé csodabogárnak tekintik azt az idősebb urat vagy hölgyet, aki például beiratkozik egy egyetem levelező tagozatára vagy akár csak egy számítógépes tanfolyamra. Pedig az sem rendkívüli, hogy valaki ekkor kezd újabb nyelvek tanulásába. Sólyom László például az államfői mandátuma lejárta után látott hozzá az olasztanuláshoz, s pár évvel később már az ő fordításában jelent meg a Ferenc pápa és az ő ideje című, eredetileg Rómában kiadott tanulmánykötet.
Sokan vannak – például a Milton Friedman Egyetem Szenior Akadémiájának előadásain részt vevő nyugdíjasok –, akik még 70-75 év fölött is úgy érzik: ha nincsenek is már erejük teljében, azért még van bennük kraft. A tanárok többsége megirigyelhetné az olyan, teljes odaadással figyelő hallgatóságot, mint az a nagyjából százfős „osztály”, amelynek tagjai a minap például Jászberényi József előadását hallgatták meg a békásmegyeri campuson. Az egyik résztvevő – aki már évek óta jár a szeniorakadémia előadásaira – azt sem bánja, hogy ehhez egy órát kell utaznia. Ő, mint elmondta, a középiskolai tanulmányai után a vendéglátóiparban dolgozott, nyugdíjba vonulása után pedig a fia javaslatára ült vissza az iskolapadba.
