A hegy szellemei közel hárommillió turistát vonzanak Mont-Saint-Michelbe
6 perc
2023.04.07. 14:30
Nagy hatású kolostorként, zarándokközpontként, a franciák „utolsó bástyájaként” és szigorú börtönként is szolgált Mont-Saint-Michel apró szigete. A középkori építészet csodájaként emlegetett épületegyüttes idén ünnepli – immár harmadszor – millenniumát.
„A Mont-Saint-Michel ugyanaz Franciaországnak, mint a nagy piramis Egyiptomnak” – írta Victor Hugo 1884 elején. Erre azért kellett figyelmeztetnie a nagy költő-írónak honfitársait, különösen a döntéshozókat, mert korántsem volt egyértelmű mindenkinek, hogy meg kellene menteni a pusztuláshoz közeli normandiai sziget-apátságot.
A tengerparttól néhány kőhajításnyira fekvő – apály idején száraz lábbal is megközelíthető, dagálykor vízzel körbeölelt – földdarab akkor már közel 1200 éve vonzotta a látogatókat.
A kegyes legenda szerint 708-ban, az onnan húsz kilométerre található Avranches püspöke, a később szentté avatott Aubert álmot látott, amelyben maga Szent Mihály arkangyal szólította fel, hogy építsen a tiszteletére kápolnát a szigeten.
A püspök először nem akarta elhinni, hogy a „mennyei seregek fejedelme” jelent meg neki, és csak a harmadik felszólítást vette komolyan, amikor a főangyal már a homlokára tette az ujját, örökké látszó bemélyedést hagyva ott.