„Sajnálsz? Akkor te jó ember vagy” – erős film készült romákról és sztereotípiákról
Fiatal roma szereplők saját élményeiből született a Háromezer számozott darab című új magyar film.
A címben idézett mondat olvasható a Háromezer számozott darab című új magyar film plakátján, amelyen Farkas Franciska színésznő néz szembe a nézőkkel. A filmben egy színházi rendező öt nehéz sorsú roma fiatal életéről készít előadást. Jó szándékkal ugyan, mégis a fiatalok traumájából, nyomorából hasznot húzva építi felívelő karrierjét. Amikor az előadást meghívja egy neves német színházi fesztivál, a csoport tagjainak egyre inkább elegük lesz a rasszista sztereotípiákból, amelyekkel a munka közben szembesülnek.
A Háromezer számozott darab, amely elnyerte a Tallinni Black Nights Nemzetközi Filmfesztiválon a Rebels with a Cause (Okkal lázadók) szekció különdíját, a korábbi nagy sikerű színházi előadás, a Cigány magyar filmadaptációja. Az alkotók majdnem ugyanazok: a rendező Császi Ádám (Viharsarok), a főszereplők Horváth „Színész Bob” Kristóf, Farkas Franciska (Örök tél, Brazilok, Aranyélet), Pápai Rómeó (Drága örökösök), Oláh Edmond, Varga Norbert és Pászik Christopher (borítóképünkön), kiegészülve Wieland Speckkel, a Berlinale már nyugdíjba vonult legendás programigazgatójával.
A film alapjául szolgáló Cigány magyar című előadást 2018-ban mutatta be a Tudás Hatalom csoport az Átrium Mentőcsónak Egységében. Két évig futott, jelentős kritikai és közönségsikert aratott, jelölést kapott a Halász Péter-díjra, meghívta a neves berlini Deutsches Theater is. A siker meglepte az alkotókat, hiszen eredetileg nem azzal a céllal kezdtek dolgozni, hogy színházi előadást készítsenek.
Cikkünk a Cigány magyar című előadásról:
A roma és a magyar is csak egymás tükrében értelmezhető
A 2000-es évek első évtizedében alig beszélhettünk olyan színdarabról, amely a cigányság problémáit vagy színpadi megjelenítését hitelesen prezentálni tudta volna. Most a Cigány magyar című produkció tesz kísérletet erre. És közben rengeteg kérdéssel szembesít, mégpedig úgy, hogy kénytelenek vagyunk végre elismerni: soha nem fogunk választ találni ezekre.