Az Orbán-kormány fejére koppinthat az EU a növekvő államháztartási hiány miatt

Alig két hónap telt el azóta, hogy nagy összegű és magas kamatozású devizahiteleket vett fel az Államadósság-kezelő Központ, máris megfejelte azokat. A január 4-én kibocsátott, összességében 1,5 milliárd dolláros, ötéves futamidejű, 6,125 százalékos kamatozású kötvényből egy rejtélyes befektető utólag további 150 milliónyit vásárolt. Az aznap piacra dobott, szintén 1,5 milliárd dollár értékű, ám tíz évre kibocsátott és 6,25 százalékos kamatozású kötvényeit pedig a kérésére 300 millió dollárral emelte meg az ÁKK.

Az ügylet első pillantásra meglepő, de a magyar államadósság finanszírozásában nem szokatlan. Ez a megoldás ugyanis alkalmas arra, hogy a hitelkibocsátás szervezőinek jutalékát megspórolják. Tavaly november végén egy 2011-ben kibocsátott, harmincéves futamidejű kötvényre emelt rá 400 millió dollárt az ÁKK, szintén egy meg nem nevezett befektető kérésére. Ennek a kamatozása 7,625 százalék.

Súlyos következményei lehetnek, hogy tavaly bődületesen nőtt az államadósság

2022-ben javult ugyan az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, összege viszont folyó áron a GDP 12 százalékával ugrott meg, ami a kamatterhek jelentős növekedésével jár.

Ez a kamatszint már 2011-ben is magas volt, akkor azonban a 2008–2009-es pénzügyi válságot követő globális bizonytalansággal és a magas magyar államadóssággal meg lehetett magyarázni. A tavaly novemberit már nehezebb, mert abban az évben 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság, és a kormányzati prognózis szerint az idei évet megússza visszaesés nélkül. Az államadósság-ráta pedig csökkenő pályán van, 2022 végén hivatalosan 72,9 százalék volt.