Diplomáciai botrányt keltett és társasági vihart is kavart Vargas Llosa, amikor megkoronázták életművét

Soha egyetlen sort sem vetett papírra franciául, a napokban mégis a Francia Akadémia tagjává avatták a spanyolul alkotó Jorge Mario Pedro Vargas Llosa perui írót. A francia nyelv ápolására ügyelő, 1635-ben Richelieu bíboros által alapított, 40 fős intézmény először vett fel a tagjai közé idegen nyelven publikáló szerzőt, amit Vargas Llosa az egyetemes kultúra és irodalom érdekében kifejtett munkásságának köszönhet. Az elismeréshez az akadémia főtitkára hozzátette: kevés francia szerző tett oly sokat a francia kultúráért, mint a perui író.

Első irodalmi élményei még Peruban a francia regények voltak, és – miközben franciául tanult, és a helyi lapokba cikkeket, novellákat írt – arról álmodozott, hogy valaha nagy francia író válik belőle. Elköltözött Limából, és 1959-ben Párizsban kezdett új életet. Újságíróként dolgozott, spanyolt tanított, és közben falta a francia irodalmat, rajongott Victor Hugo, Arthur Rimbaud műveiért. Máig úgy tartja, a modern regény megteremtője Gustave Flaubert, akiről sokat idézett tanulmányt írt.