B. Szabó János: Kell-e nekünk igazából történelmi film?

A napokban került a mozikba a Hadik című film, a Nemzeti Filmintézet nagy történelmi filmes projektjének első komoly vállalkozása. Erről a filmről, még ha különböző hangsúlyokkal is, de a múlt heti sajtóvetítése után elképesztő egyöntetűséggel nyilatkoztak a kormányközeli és ellenzéki médiumok filmes munkatársai: ez már egy filmszerű film, ha nem is jó – az „áttörés” egyelőre elmaradt. Azaz a helyzet kiválóan alkalmas arra, hogy mondandójuk lényege elsikkadjon és a mozi megítélését az ellenzéki, kormánypárti preferenciák alá rendeljék az internetes kommentelők hadai, akik jó eséllyel nem fognak néhány ezer forintot fizetni egy mozijegyért. Tágabb környezetem reakcióit látva, jómagam mégis úgy vélem, ez film relatíve sikeres lesz, mert olyan űrbe érkezett, aminek betöltésére már elég sokan elég régen vágynak.

A magyar huszár elfelejti búját-baját, de a néző kínosan unatkozik - megnéztük a Hadikot

A 18. századi magyar katonai zseni története tényleg filmért kiáltott, ám ami elkészült sokszor inkább tűnik paródiának, mint hősfilmnek. Szikora János az Egri csillagok-típusú filmek hagyományait akarta folytatni, de csak lovas road movie-ba ágyazott, rózsaszínre festett huszárromantikát tár a nézők elé.

• Elhalkultak a sámándobok

A nagyérdemű magyar választópolgár akarata tehát „végre” találkozott a hazai filmes mogulok óhajával, s látszólag történelemmel foglakozó, vagy elvileg történelmi környezetben játszó produkciók sora készül a filmes boszorkánykonyhákban.

Most már forintmilliárdok vesztik el közpénz jellegüket, s lényegülnek át ezen filmek költségeivé, így az animációs „junkfood” ideje és szavatossága lejárt, élőszereplős, kosztümös filmeké a jelen és a jövő, legyen szó a nemrégiben debütált Aranybulla című sorozatról, vagy a napokban mozikba kerülő Hadik-filmről.

Ezek a produkciók ugyanis, legalábbis szándékaik szerint európai érdeklődést megcélzó munkáknak tűnnek témaválasztásuk okán.

Néhány évvel ezelőtt egy lyukas kétfillérest nem adtam volna, hogy pont a Habsburg Mária Terézia huszárjainak legendás berlini haditette kerül majd vászonra, még akkor is, ha Berlinnél úgy megmutatta a burkusnak, hogy az még a Holdról is látszott. A nagy nemzeti felbuzdulások közepette mégis úgy feledkeztünk meg a Habsburgokkal közös négy évszázadunk majd minden értekéről és tanulságáról, a közös birodalmi hadsereg minden sikeres tettével együtt, ahogy a szlovákok gyomláltak ki úgy ezer évet a magyarokkal közös múltjukból.

Ki volt valójában Hadik András, akiről a kétmilliárdos film szól?

Hadik András a magyar történelmi szakirodalomban soha nem kapta meg az őt megillető elismerést, munkásságát igazán fel sem dolgozták teljes egészében. Egyedül Berlin elfoglalásának huszárcsínyét ismeri a széles közvélemény, pedig pályafutása, a Habsburg Birodalomban betöltött szerepe ennél jóval többet érdemelne.