Arató László: „Második osztályban ma is cenzúrázzák Petőfit”
Petőfi, a popsztár sorozatunk második részében Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesülete elnökét kérdeztük arról, mi az oka annak, hogy Petőfi Sándor lett a magyar költők mintapéldánya. Népszerűségének okait szerinte nem is elsősorban a költészeti okokra lehet visszavezetni, noha zseniális költőről van szó.
Petőfi, a popsztár |
A legnépszerűbb magyar költő születésének 200. évfordulójára interjúsorozatot indítunk, amelyben azt próbáljuk megfejteni alanyainkkal, miért pont Petőfi Sándor vált a „magyar költő mintapéldányává”, miért van az, hogy tízből valószínűleg tíz magyar őt nevezi meg azonnal, ha arra kérjük, mondjon egy költőt. Az első részben Háy János költő-író fejtette ki, milyen forradalmi újítást hozott Petőfi a magyar nyelvben azzal, hogy egyszerűsítette a reformkor bonyolultabb kifejezésmódját, a következő részben Fónagy Zoltán történész, reformkor-kutató arról beszél majd, hogy Petőfi Sándor – mai nyelven szólva – kiváló kommunikációs szakember lehetett, ráadásul a magyar történelem legkatartikusabb pillanatában juthatott figyelemhez. Ezúttal Arató László magyartanár avat be abba, hogy a költő népszerűségének okai nem is elsősorban irodalmiak, sokkal inkább visszavezethető a Petőfi-kultusz az iskolai ünnepélyekre, a költő mártíromságára. Úgy véli, valamennyit változott az iskolai képe is Petőfinek. |
hvg360 Mondhatjuk azt Petőfire, hogy ő „a magyar költő mintapéldánya”, költészetünk celebje?
Arató László: Hangzatos kijelentések, de abszolút igazak. Azt gondolom, hogy ennek ráadásul az elsődleges okait a költészeten kívül kell keresni. Annak ellenére, hogy Petőfit egészen zseniális költőnek tartom.
hvg360: Népszerűsége inkább az életrajzából következik?
A. L.: Március 15-e nem elképzelhető ünnepi műsor Petőfi nélkül. A magyar iskolákban, sőt már az óvodákban is, így vagy úgy, mindig volt és van ilyen műsor, ez egyszerűen „technikai tény”. Ez nyilván hozzájárul a költő ismertségéhez, népszerűségéhez. A Nemzeti dalt minden gyerek ismeri. És azt is, hogy ő volt a forradalom egyik szimbolikus vezéralakja, aki később elesik a szabadságharcban. A mártír szerep nyilván egy romantikus, csodálható szerep. A mítoszt építik továbbá a versek jövendölései a korai halálról, a végső harc látomásának megfestése.
Nincs még egy olyan költőnk – talán Radnóti Miklóst leszámítva –, akinek az életrajza ilyen szinten megemeli a költészetét.
Petőfi körül még a halála után is széles legendárium alakult ki, gondoljunk csak a sorra megjelenő ál-Petőfikre, arra, hogy a népképzeletben elterjedt, hogy túlélte a szabadságharcot, csak bujdosik valahol.