Energia minden mennyiségben: mikor lehet valóság a fúziós álmokból?

„Az első fúziós erőművek szerintem nem ezzel a lézeres robbantási eljárással épülnek majd meg, hanem inkább a mágneses vonalon, ahol a forró plazmát mágneses erőtér tartja a helyén. Ettől függetlenül ez jelentős eredmény; ha nem is holnap, de elképzelhető, hogy később lézeres elven működő erőművek is lesznek” – mondja az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium december közepén bejelentett kísérletéről Dunai Dániel. Az Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának főmunkatársa szerint ugyanis a mágneses összetartású fúziós fejlesztések – például a Dél-Franciaországban épülő, nyitóképünkön is látható ITER – közelebb jutottak az ipari megvalósításhoz. „Az ITER-től várjuk azt, hogy 50 megawatt fűtéssel 500 megawattos fúziós hőteljesítmény keletkezik majd. A nemzetközi összefogással épülő franciaországi létesítmény még mindig egy kísérleti berendezés, és nem az energiatermelés a fő célja, de talán az utolsó lépés lehet a kereskedelmi erőmű előtti fejlesztésben. Arra számítunk, hogy itt letesztelhetünk minden fontos technológiai lépést, például a trícium-előállítást, a hő- és részecsketerhelésnek ellenálló belső falat és a szabályozási kérdéseket” – magyarázza.

Az ipari méretű fúziós erőművek esélyeiről szólva Zoletnik Sándor, a Fúziós Plazmafizika Laboratórium vezetője is azt mondja, hogy a mágneses fúziós kutatások előbbre tartanak, mint a lézeres eljárással folytatottak.